A Kata lényege – 1. rész

Lakatos Zsuzsa
Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2019. március 29.
Címkék: ,
Rovat:
Melyek a kata adózás legfontosabb tudnivalói, és milyen feltételekre, eseményekre kell figyelni az alkalmazása során? Cikksorozatunkban összefoglaljuk a lényeget.

Melyik törvény tartalmazza a szabályokat?

  1. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.)

Ki választhatja a kata adózást?

  • az egyéni vállalkozó;
  • az egyéni cég;
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság;
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság;
  • az ügyvédi iroda.

Melyek a kizáró okok a választásnál?

  • Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte.
  • Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.
  • Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll.

Hogyan választható a kata adózás?

  • NAV felé történő bejelentéssel
  • év közben is választható a bejelentést követő hónap első napjától
  • alakulásnál azonnal választható
  • kisadózóként a vállalkozást és a mögötte lévő magánszemélyt is be kell jelenteni (lásd alább) és nyilatkozni kell arról, hogy főállású kisadózó lesz-e a magánszemély (lásd alább), illetve, hogy magasabb összegű tételes adó megfizetését választja

Kit kell/lehet bejelenteni kisadózó magánszemélyként a vállalkozásban?

Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak kisadózóként kötelező bejelentenie azon magánszemély tagját, tagjait, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében  részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében.

A kata hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie.

Ki a főállású kisadózó?

Főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének például

  1. a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a több munkaviszonyt együtt kell figyelembe venni,
  2. b) saját jogú nyugdíjas,
  3. c) külföldön biztosított személynek minősül, stb.

Mi történik a bejelentést követően?

A bejelentkezést követően az adóhatóság értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást a Katv. hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételéről. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a kisadózó vállalkozás azonosító adatait, az adóalanyiság kezdő napját, a kisadózó magánszemély azonosító adatait és azt, hogy főállású kisadózónak minősül-e, illetve szerepeltetni kell a tájékoztatóban a fizetendő adó összegét, esedékességét és a bevételi számla számát.

Amennyiben a bejelentett adatokban változás áll be, akkor azt – a kisadózó címének megváltozása kivételével – a kisadózó vállalkozásnak ismételten be kell jelenteni és az adóhatóság a megváltozott adatokról újabb értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást.

Hogyan szűnik meg a kata alanyiság?

Megszűnik az adóalanyiság például bejelentéssel (a-c esetek) vagy NAV határozat alapján:

a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem a Katv. szabályai szerint teljesíti;

b) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával;

c) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, bt, kkt. jogutód nélküli megszűnésének napjával;

d) a tagsági viszony keletkezésének napjával, ha a társaságnak nem magánszemély tagja lesz;

e) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a vállalkozás terhére az adó-

vagy vámhatóság mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg az alábbiak miatt:

  • számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért,
  • be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy
  • igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért;

f) az adószám alkalmazását törlő határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt véglegessé vált döntéssel törli;

g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás a teljes adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti;

h) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;

i) az ingatlan bérbeadási tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal.

Mekkora a tételes adó és mikor kell megfizetni?

  • A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
  • Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, akkor a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.
  • Fontos szabály, hogy a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét kell megfizetni.
  • Ha pedig a kisadózó vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, akkor az e választás alapján fizetendő adó összege minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.
  • A tételes adót a kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie.
  • Az adót minden kisadózó után egyszeresen kell megfizetni még akkor is, ha a társasággal több, párhuzamos jogviszonya áll fenn a kisadózónak.

Mely hónapokban nem kell megfizetni a tételes adót?

Nem kell a 25 ezer, az 50 ezer, valamint a 75 ezer forint tételes adót azon hónapokra vonatkozóan megfizetnie a kisadózó vállalkozásnak a kisadózó után, amely hónap egészében a kisadózó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott,

d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem kell tételes adót fizetnie.

Nem kell a bejelentést havonta megismételnie a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak; ilyen esetben az adóhatóság a kötelezettség módosítását a rendelkezésre álló adatok alapján hivatalból végzi el.

Mikor kell alkalmazni a 40%-os adót?

  • Amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.
  • Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozásnak a bevétele azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1 millió forint szorzatát.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

(Forrás: NAV 61. számú információs füzet)

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek:


Több adó folyt be a tervezettnél
2019. június 21.

Idén május végéig általános forgalmi adóból 367,3 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 91,3 milliárd forinttal, a jövedéki adóból 46,5 milliárd forinttal több bevétel folyt be.

Százmilliókat csalt el egy esztergomi számlagyáros
2019. június 21.

Az okozott kár megtérülése érdekében, a várható bírság fedezetéül bankszámlákat zároltak, ingatlanokat, különböző vagyontárgyakat foglaltak le 3,3 milliárd forint értékben.

Hogyan ne szerződjünk áfacsaló céggel?
2019. június 21.

Egy nemrég napvilágot látott NAV tájékoztató tételes listát ad azon körülményekről, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egy vagyonvédelmi cég áfacsalásban vesz részt.

Egy divatbolond könyvelő
2019. június 21.

A XIII–XVI. századok az üzleti könyvelés kialakulásának időszaka Európában. A kettős könyvvitelnek nincs feltalálója, az egy folyamatos fejlődés eredményeként jött létre, de jelentős személyiségei vannak! Ilyen személyiség volt Fibonacci, a róla elnevezett számsor közzé tevője, Luca Pacioli, akit a könyvelés atyjának is neveznek, illetve Matthäus Schwarz is, aki a Fuggerek könyvelőjeként fejlesztette e tudományt. Schwarz divathóbortja is kiemelkedő kultúrtörténeti emléket hagyott ránk, az első divatkönyvet.