Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magas foglalkoztatotti létszám, jó üzleti helyzet, döntően külföldi tulajdon és ipari tevékenység – ezen paraméterek kedveztek leginkább tavaly a béren kívüli juttatásoknak, amelyek közül az utazási támogatás volt a leggyakoribb. Az InfoTandem infografikája.
A magyarországi vállalkozások négyötöde nyújtott munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt 2018-ban – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) frissen közzétett felméréséből, amelynek során 2830 cégvezetőt kérdeztek meg. A szóba jöhető béren kívüli juttatások közül tavaly az utazás segítése volt a legnépszerűbb: a válaszadó cégek több mint felénél (54 százalékánál) kaptak a dolgozók helyi bérletet vagy más utazási támogatást. Nagyjából hasonló súlyt, 40 százalék körüli arányt képviselt további négy lehetőség: az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya, a nettó 100 ezer forintig nyújtható készpénzes juttatás és az iskolakezdési támogatás. A következő, egynegyedes sávba szintén négy eszköz sorolható: az ajándékutalvány, az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás, valamint a munkahelyi étkeztetés. Egyéb béren kívüli juttatásokat a cégeknek mindössze 8 százaléka vetett be.
Ágazati szempontból az ipari vállalkozások bizonyultak éllovasnak e téren, 92 százalékuk élt valamilyen juttatási lehetőséggel. Átlagon felüli, 83 százalékos volt a kereskedelmi szereplők aktivitása is, s szintén viszonylag magas arányt, 71 százalékot tudtak felmutatni az építőipar és az idegenforgalom területén tevékenykedő vállalkozások.
Továbbra is igaz, hogy a nagyvállalatoknál dolgozók szinte biztosan számíthatnak egy vagy több béren kívüli juttatásra – a 250 fős vagy nagyobb cégek 95 százaléka ajánlott ilyeneket munkatársainak. Nem sokkal maradnak el ettől az 50–249 fős középcégek sem, ahol 87 százalékos volt tavaly ez a ráta. A 10–49 embernek munkát adók a 80 százalékos átlagot hozták, ugyanakkor az ennél is kisebb vállalkozásoknál alig jön szóba ez a lehetőség, mindössze egyharmaduknál érhető el cafeteria.
A tulajdonos hovatartozása szintén kulcstényezőnek számít. Míg a döntően külföldi kézen lévő társaságoknál evidens a cafeteria (96 százalékuk alkalmazza), addig a száz százalékban hazai tulajdonúak esetében átlag alatti az érintettség (75 százalék). Kisebbségi külföldi tulajdonnál az átlagnak megfelelő, 80 százalékos arány mutatkozik. A felmérés eredményei alapján egyébként a cafeteria alkalmazása egyfajta sikerindikátornak is tekinthető, hiszen miközben az üzleti helyzetüket jónak tartó vállalkozók 87 százaléka kínál ilyet, addig a rossz helyzetben lévőknél csupán 55 százalékos ez a mutató.
A béren kívüli juttatásokra szánt keret összege a vizsgált cégek 69 százalékánál nem változott az utóbbi egy évben; emelésről 27 százalék, lefaragásról pedig 4 százalék számolt be. Keretnövelésben főként a nagyvállalatok, a döntően külföldi tulajdonúak, illetve az ipari vállalkozások jeleskedtek.
