A kata lényege – 2. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mikor nem kell adót fizetni, milyen adókat vált ki a kata, milyen ellátásokra jogosult a kata adózó, és mi minősül a kisadózó bevételének? Cikksorozatunk második részében ezeket a kérdéseket vizsgáljuk meg.

Mely esetek okoznak mentesülést az adófizetési kötelezettség alól?

Nem kell a 25 ezer, az 50 ezer, valamint a 75 ezer forint tételes adót azon hónapokra vonatkozóan megfizetnie a kisadózó vállalkozásnak a kisadózó után, amely hónap egészében a kisadózó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott,

d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen

kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem kell tételes adót fizetnie. Nem kell a bejelentést havonta megismételnie a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak; ilyen esetben az adóhatóság a kötelezettség módosítását a rendelkezésre álló adatok alapján hivatalból végzi el.

Milyen kötelezettségek minősülnek megfizetettnek a tételes adóval?

A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában az alábbi kötelezettségek alól:

• a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;

• társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;

• a személyi jövedelemadó és a járulékok (ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is) megállapítása, bevallása és megfizetése (pl. osztalék, a személyesen közreműködő tag esetén a béren kívüli juttatások utáni adó alól a kisadózó vonatkozásában);

• szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

Természetesen más jogviszonyban lévők esetében (pl. munkavállaló) a kisadózó vállalkozásnak az adófizetési és bevallásadási kötelezettségeket az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

Milyen ellátások illetik meg a kisadózót?

1. a főállású kisadózót megillető ellátások:

• biztosítottnak minősül;

• szünetel a biztosítás, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti;

• jogosultságot szerezhet nyugdíjra, álláskeresési járadékra;

• az ellátások számításának alapja havi 94 400 forint;

• abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás magasabb összegű tételes adót fizet a főállású kisadózó után, akkor ezen ellátások számításának alapja 158 400 forint.

2. a főállásúnak nem minősülő kisadózót megillető ellátások:

• nem minősül biztosítottnak;

• társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

Mennyi a kisadózó jövedelme?

A kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó,

• megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka;

• több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de mindkét esetben legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül.

Mi minősül a kisadózó bevételének?

Bevételnek minősül a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg.

A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó MNB hivatalos devizaárfolyam, az olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

Mi nem minősül a kisadózó bevételének?

Nem minősül bevételnek

• az áthárított általános forgalmi adó

• az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel)

• az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül

• az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni

• jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege

• a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás

• a kisadózó egyéni vállalkozó esetében a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték

Cikksorozatunkat folytatjuk.

Forrás: NAV 61. számú információs füzet

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

---