A kelta tigris: Írország


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági sikereknek vitathatatlanul fontos tényezője a versenyképes adórendszer. Ez nem feltétlenül alacsony adókat jelent (bár ebből a szempontból is versenyképes a gazdaság), hanem egy transzparens, könnyen átlátható és nagyon sokféle kedvezménnyel rendelkező rendszerről van szó.

Az Ír-szigeten összesen 6,6 millióan élnek, ebből 4,8 millióan az Ír Köztársaságban és 1,8 millió az Egyesült Királyság részét alkotó Észak-Írországban. Az Ír-sziget hazánknál alig kisebb, területe 84 ezer négyzetkilométer, Európa harmadik, a világ huszadik legnagyobb szigete. Az írek ma már angolul beszélnek, de van önálló nyelvük is, a kelta-gél nyelv, ezt azonban már csak nagyon kevesen, a lakosság alig 5%-a beszéli anyanyelvként, a sziget nyugati szélén található elzárt kis településeken.

A kereszténységet Szent Patrik térítői tevékenysége nyomán igen korán, már az V. században felvették, Szent Patrik az ország védőszentje és az ő napja, március 17-e ma is az írek világszerte megtartott legnagyobb ünnepe. Az íreknek az idegen elnyomásból bőven kijutott. Előbb a XII. században a normannok igázták le az ország nagy részét, majd a XVI. században VIII. Henrik gyarmatosította a sziget egészét és ekkor települtek be nagy számban az északi megyékbe a protestánsok. 1801-ben jött létre az unió Nagy-Britanniával és megszületett az Egyesült Királyság. 1845 és 1851 között több hullámban pusztított Európa történelmének egyik legnagyobb éhínsége: a krumplivész. Az 1841-es népszámlálás szerint a szigetnek még 8,2 millió lakosa volt, ennek több mint harmada részben éhen halt, részben kivándorolt, első sorban az Egyesült Államokba és Kanadába, de még Ausztráliába is jutott a kivándorlókból. Az akkori lélekszámot azóta soha nem érte el a sziget lakossága.

Jelenleg az Egyesült Államokban közel 30 millióan tartják számon ír származásukat, ez ma részben divatos identitás is és jelentős lobbierővel bíró közösség. Számos ismert és befolyásos amerikainak vannak ír gyökerei: Henry Ford, Walt Disney, J.F. Kennedy elnök vagy éppen a jelenlegi elnök, Joe Biden is ír származású.

Írország gazdaságaAz írek évszázadokon át kitartóan küzdöttek a szabadságukért és függetlenségükért. Az 1916-ban kitört Húsvéti felkelés végül 1921-ben elvezetett a katolikus többségű megyék függetlenségének kikiáltásához. Ezzel megtörtént a sziget kettéosztása: Nyugaton és Délen létrejött az Ír Köztársaság, míg Északon a hat protestáns többségű megye Észak-Írország néven továbbra is az Egyesült Királyság része maradt. 1973-ban mind az Ír Köztársaság, mind pedig az Egyesült Királyság egyszerre lépett be az Európai Gazdasági Közösségbe és az Ír Köztársaság 2000-ben csatlakozott az eurózónához is.

Az 1960-as évektől kezdve az IRA, a radikális nacionalista ír terrorszervezet folyamatosan terrorcselekményekkel kívánta kikényszeríteni a két Írország egyesítését. Végül 1998-ban megszületett a Nagypénteki Megállapodás a brit kormány és az IRA politikai szárnya, a Sinn Fein között amerikai közvetítéssel, amely véget vetett a terrornak és elhozta a békét a szigeten.

Az EGK-hoz csatlakozás idején az Ír Köztársaság volt az akkori integráció legelmaradottabb és legszegényebb tagja, ma pedig az országot az ír csodának köszönhetően a felzárkózás és a gazdasági sikertörténet modelljeként emlegetik. A „kelta tigris” valóban szédületes fejlődési pályát futott be, a kilencvenes években évi átlagban 9,5%-kal növekedett az ország GDP-je. Az egykori elmaradott és szegény Ír Köztársaság az IMF statisztikája szerint ma az EU második legmagasabb GDP/fő adattal rendelkezik: 94 ezer USD. Összehasonlításképpen Magyarország a világon a 64. helyen áll évi 18 ezer USD adattal. Az ír adat persze némiképp csalóka, mert ha a GNI adatot nézzük, az lényegesen alacsonyabb, és ebben a magas GDP-ben nagy szerepet játszanak az adóoptimalizálás miatt itt európai székhellyel rendelkező multinacionális cégek, amelyeknek az ország tényleges gazdasági teljesítményéhez nincs közük, magas profitjukat nem itt termelik meg és nem is itt költik el.

Az ír gazdasági csoda okai szerteágazók. Ebben nagy szerepet játszik az, hogy az ország a külföldi, különösen az amerikai és kanadai közvetlen beruházásoknak a kedvence. A beruházási boom még a nyolcvanas években kezdődött, akkor az országban nagyjából 300 amerikai cég volt beruházóként jelen és összesen 40 ezer főt foglalkoztattak. Ez mostanra ezer jelentős beruházásra és közel félmillió foglalkoztatottra bővült. Az ország vonzerejének a külföldi beruházások iránt számos oka van: fontos tényező a nagyon kedvező adórendszer, az angol nyelv mint anyanyelv, a képzett és fiatal munkaerő, a munkavállalók 40%-a 30 év alatti. Természetesen a szubjektív tényezők is fontosak: az ország kedvező imázsa, a már említett ír származástudat és annak magas presztízse, valamint az a tény, hogy minden tizedik amerikai Írországon keresztül közelíti meg Európát, mind hasznos ösztönző tényezők.

Írország gazdaságaAz ország gazdaságának is sok erőssége van: a turizmus az egyik húzóágazat, de erős az ír mezőgazdaság, a gyógyszeripar (a Pfizer egyik fő európai gyára is itt található), a bányászat (vas és szénbányászat). Mégis talán a legfontosabb a pénzügyi szolgáltatások szektora, ami különösen megerősödött a Brexit után, mert számos pénzügyi szolgáltató tette át a székhelyét a londoni Cityből Dublinba.

A 2008-as pénzügyi válság, éppen az erős amerikai befolyás miatt is, nagyon megrázta az ír gazdaságot: 2009-ben 9,5%-os GDP-csökkenés következett be, és az államcsődöt csak az EU mentőcsomagja segítségével tudta az ország elkerülni. Mivel azonban a gazdaság fundamentumai erősek és egészségesek voltak, Írország (az Egyesült Államokhoz hasonlóan) nagyon gyorsan kilábalt a válságból és ma már ismét szárnyal.

A gazdasági sikereknek vitathatatlanul fontos tényezője a versenyképes adórendszer. Ez nem feltétlenül alacsony adókat jelent (bár ebből a szempontból is versenyképes a gazdaság), hanem egy transzparens, könnyen átlátható és nagyon sokféle kedvezménnyel rendelkező rendszerről van szó.

A társasági adó mértéke általában 12,5%, de a befektetések jövedelme, az ingatlan-hasznosítás, a termőföld eladás után 25% adó fizetendő. Ezek azonban alapesetek, amiket sok könnyítés tesz igazán versenyképessé. Az induló vállalkozások 3 éven át 40 ezer euróig adómentesek és az adóalapba beszámíthatók az alapítást megelőző menedzserköltségek is.

Létezik a csoportos adózás lehetősége és a veszteségek is széles körben leírhatók. Ami igazán vonzóvá tette az országot adózási szempontból az olyan multinacionális vállalatok és technológiai óriások számára, mint a Microsoft, Facebook, Google, Apple, Oracle stb., az az adótervezést megkönnyítő eszközök széles palettája. Az ír adórendszerben a BEPS (adóalap csökkentési és profitátcsoportosítási) eszközök számos változata ismert és ez rendkívül kedvező társasági adózást tesz lehetővé.

Az ÁFA marginális kulcs 23%, de van 0 %-os kulcs is (pl. könyvek, gyermekruházat) ill. 13,5%-os kulcs a vendéglátás és szállodaipar számára.

A személyi jövedelemadó 35 300 euróig 20%, afelett 40%, de itt is van számos kedvezmény és családi adózás. Alacsonyabb adót fizetnek az egyedülálló szülők, özvegyek és a több gyermekesek.

Az OECD által javasolt globális minimumadó, a GLOBE II. pillér az ír adórendszert is kedvezőtlenül érinti, mivel a 15% minimális társasági adó magasabb a jelenlegi 12,5 % adónál. Az ír kormány mégsem aggódik emiatt túlságosan, mivel ez csak a 250 millió dollár felett jövedelemmel rendelkező vállalatokat érintené és a részletszabályok sem ismertek, ezért abban bíznak, hogy az ír adórendszer ezután is a kedvező marad és megőrzi vonzerejét.

Sokkal inkább aggódik viszont az ír kormány az EU és a brit kormány között éleződő konfliktus miatt, amelynek középpontjában az Észak-Ír Protokoll áll. Ez a brit kiválási megállapodás része és azt rögzíti, hogy Észak-Írország továbbra is a belső piac része marad és ezért az EU-Egyesült Királyság közötti vámhatár nem az Ír Köztársaság és Észak-Írország között, hanem Észak-Írország és a brit sziget között húzódik. A brit kormány érthető okokból szeretné ezt felszámolni és tiltakozik az ellen, hogy az országon belül vámhatár legyen mindenféle, meglehetősen bonyolult adminisztratív kötelezettségekkel.

Ellenben az ír kormány ragaszkodik a Nagypénteki Megállapodáshoz, amely kiköti, hogy az Ír-szigeten belül semmiféle határellenőrzés vagy adminisztratív akadály nem létesülhet. Az EU az ír kormány álláspontját támogatja, számára az a fontos, hogy ne sérüljön a belső piac egysége és ne kapjon olyan léket az EU vámuniója, ami végső esetben akár az egész elsüllyedéséhez is vezethet (ha nincs vámhatár Észak-Írország és a belső piacból kilépő Egyesült Királyság között, akkor elvileg harmadik országokból korlátlanul beáramolhatnak vámmentesen és ellenőrzés nélkül áruk az EU belső piacára, és felboríthatják annak egyensúlyát). Mindkét félnek van részigazsága és nehéz megtalálni a jó kompromisszumot ebben a kérdésben, ezért jelenleg patthelyzet van.

Az Ír Köztársaság az átmeneti válságot követően ismét az EU egyik sikerországa lett. Az írek tehát nagyon is jól pengetik a címerükben is szereplő hárfát és kedvező kilátásokkal tekinthetnek a közeljövőbe.


Kapcsolódó cikkek

2021. november 9.

A Brexit utáni hétköznapok az Egyesült Királyságban

Úgy tűnik, hogy a Brexit utáni első év drámai változásokat hozott a hétköznapi életben is. Shakespear-i idők köszöntöttek be a ködös Albionba. Egyszerre van jelen a királydrámák sötét, zordon világa és a Sok hűhó semmiért bohózata.