A kérdőjelektől nem látszik az ingatlanadó – Mi lesz ebből?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ingatlanadóból befolyt pénznek köszönhetően csökkenhetnek más adónemek, de ennek a lakosság lehet a vesztese. Néhány településen már most fizetni kell építményadót.

Szentendre lakói januárban szembesültek azzal, hogy az idei évtől építményadót kell fizetniük. Alapesetben a lakóingatlanok után négyzetméterenként kétszáz forintot kell leróni. Az új adónem mellett ugyan megszűnik a kommunális adó, összességében azonban sokak terhei növekedhetnek. Kommunális adó címén ugyanis a vonatkozó jogszabály értelmében legfeljebb 13900 forintot lehet beszedni. Egy nyolcvan négyzetméteres lakásnál viszont az építményadó összege már 16000 forintra rúg.

A kommunális adó igazságtalanabb közteher, mivel ugyanannyit kell fizetni egy hatvan négyzetméretes ingatlanért mint egy többszintes házért, ezért is döntött úgy a szentendrei képviselő testület, hogy változtat a rendszeren – mondta el érdeklődésünkre Kun Csaba, alpolgármester. A városvezetés a tavalyi évinél kilencven millió forinttal több, azaz 778 millió bevételt vár a helyi adókból, a növekmény egy része az új adónem bevezetéséből adódik.

Siófokon januártól módosították a korábban is meglévő építményadó-rendszert. A vasútvonal és a Balatonpart közötti területen nyolcvan négyzetméterig 600, míg a fölött 900 forintot kell fizetni négyzetméterenként. A város többi részén egységesen 600 forint az adó négyzetméterenként, de a nyolcvan négyzetméter alatti lakások után nem kell fizetni. Ebből az idén mintegy 170 millió forint bevételre számítanak – tudtuk meg Nagy István sajtóreferenstől.
Tavaly év végéig a 3 582 magyarországi településből mindössze 378-ban vetették ki az építményadót a lakásokra is. A legtöbb helységben kommunális adót kell fizetniük a magánszemélyeknek. A két adónemet egyszerre nem lehet kiróni a többszörözési tilalom miatt.
Jövőre viszont úgy tűnik, már senki nem menekülhet az ingatlanadó elől. A kormány ugyanis kitart amellett, hogy 2008-ban bevezeti az ingatlanadót – szögezte le csütörtökön Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára az adónem esetleges elhalasztására vonatkozó találgatásokra reagálva. A két kormánypárt ugyanakkor még egyeztet arról, hogyan lehetne bevezetni az ingatlanadót. Az MSZP még nem alakította ki végleges álláspontját – közölték megkeresésünkre a parlamenti frakcióirodán. Az SZDSZ csak az adóreform részeként támogatja az ingatlanadóztatást, s további adóemelést nem tud jövőre elképzelni –szögezte le kérdésünkre Horn Gábor, a párt ügyvivője.
Nem helyesli az ingatlanadó körüli titkolózást a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége – mondta el érdeklődésünkre Szmetana György, az érdekképviselet helyi adó szakértője. Véleménye szerint mindenképpen az lenne az elfogadható, ha az adót a forgalmi érték szerint sávosan határoznák meg, s a mértéket ezrelékekben állapítanák meg.

Az önkormányzatoknak ehhez mindenképpen el kell készíteniük egy értékövezeti besorolást. Ugyanis jelenleg nincs olyan nyilvántartás, amelyből kiderülne, melyik ingatlan mennyit ér – mondta el érdeklődésünkre Kispál Sándor. A Magyar Ingatlanszövetség főtitkára elmondta, szakmailag nem tartanák elfogadhatónak, ha a luxusadónál meghatározott értékeket ültetnék át az ingatlanadózásra.
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke aggályosnak tartja azt a kiindulási pontot, hogy akinek ingatlantulajdona van, az adózzon, csupán azért, mert ennek az értéke általában növekszik. Úgy véli, hogy egy újabb, vagyoni alapú adófajta nem növelné az adófizetési tudatosságot, éppen ellenkezőleg.

Forrás: Világgazdaság

---