A kereskedőket is érinti a vita


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az iparűzési adó alapjának számítása körül kialakult vita korántsem csak az ingatlanfejlesztőket érinti, hiszen hasonló a helyzet számos kereskedőcég esetében is, amelyek alvállalkozói vagy szállítási szerződés keretében szereznek be árukészletet – tájékoztatta lapunkat Oszkó Péter, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A probléma lényege, hogy az önkormányzat csak az adásvételi szerződésekkel beszerzett árukészletet hajlandó elismerni úgy, mint amivel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja. Az alvállalkozói és a szállítási szerződésekkel beszerzett árukészletet pedig nem hajlandó adóalap-mérséklő tételként számításba venni, akkor sem, ha annak keretében valójában árukészlet beszerzése zajlik. A Deloitte elnök-vezérigazgatója szerint ez önkényes jogértelmezés, amely nemcsak az ingatlanfejlesztőket állítja fejre, hanem a kereskedelem más területeinek szereplőit is.

Meglehetősen laza az eladott áruk beszerzési értékének és az alvállalkozói szerződésnek a szabályozása, s évek óta nem sikerül közös álláspontot kialakítani az adótanácsadóknak és a Pénzügyminisztériumnak (PM) ebben a kérdésben – mondta lapunknak Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Úgy véli, a PM által képviselt álláspont pontatlan, az adószakértők tágabban szeretnék értelmezi a szerződéseket, álláspontjuk szerint magukat az ügyleteket, a valós tartalmat és nem a szerződéstípusokat kellene minősíteni. ˝Hajlok arra az álláspontra, hogy a PM és az önkormányzatok, amelyek osztják a tárca véleményét az iparűzési adó számítása tekintetében, a nagyobb költségvetési bevétel miatt akarják keresztül vinni a szigorúbb értelmezést˝ – mondta Zara László.

A kereskedelmen belül az iparűzési adó alapjának szigorúbb számítása a ruházati és a kézművestermékek kereskedelmét érinti, ugyanis sok esetben alvállalkozói szerződéseket kötnek a kereskedők a gyártókkal – tudtuk meg a Deloitte vezetőjétől. Az élelmiszeriparban pedig formailag a szállítói szerződéseket alkalmazzák, azaz szintén nem az önkormányzat által egyedüliként elfogadott adásvételi szerződést. Az önkormányzati követelés mértékéről ez esetben nincsenek adatok. A kereskedelemben az önkormányzati követeléseket nehezebb számszerűsíteni, mint az ingatlanfejlesztő cégek esetében, az előbbinél nagy számban, de kis adózókat érint a negatív jogértelmezés – válaszolta lapunk kérdésére Oszkó Péter.

Az ingatlanfejlesztőknél egyszerűbben számszerűsíthető az önkormányzat követelése, ez csak Budapesten több milliárd forint kiadást jelenthet majd az ingatlanfejlesztőknek – erősítette meg lapunk korábbi értesüléseit a Deloitte elnök-vezérigazgatója. Úgy véli, ezáltal duplán adóztatja ezeket a cégeket az önkormányzat, mivel a megrendelőnek és a beszállítónak is meg kell fizetnie az adót ugyanazért a munkáért, így egyszer az ingatlanfejlesztő, másszor pedig a generálkivitelező is adózik az építkezés után.

Az ingatlanfejlesztők problémája kapcsán Zara László elmondta, hogy amennyiben egy forgalmazó készen vásárol egy lakást, majd értékesíti, akkor a vétel mindenképp elszámolható eladott áruk beszerzési értékeként, s mint ilyen, a törvény értelmében levonható az iparűzési adó alapjából. Ellenben, ha egy lakás felépítése során többféle szolgáltatást vesz igénybe a fejlesztő, így például mélyépítési, festési vagy épületgépészeti szerelési szolgáltatásokat, akkor az azokra kifizetett összegek nem vonhatók le az iparűzési adó alapjából. Ugyanis amikor az ingatlanfejlesztő eladja a már kész lakást, akkor nem mélyépítési vagy szerelési és egyéb szolgáltatásokat közvetít, hanem vagyontárgyat ruház át. ˝Én nem osztom azt a nézetet, hogy ezen esetekben az ingatlanfejlesztő által igénybe vett alvállalkozói tevékenység közvetített szolgáltatásnak minősül, így ezekben az esetekben a fejlesztőknek nem lesz igazuk az önkormányzatokkal szemben˝ – nyilatkozta az adótanácsadók egyesületének elnöke.

Oszkó Péter elmondta, az adóalap kiszámítása kapcsán megindított bírósági perben fél éven belül megszülethet a döntés, s ebben az esetben már mindegy, hogy a PM változtat-e az álláspontján. Úgy véli: igaz, hogy formálisan nincs precedensjog Magyarországon, ám ez a bírósági döntés nem ténybeli, hanem jogértelmezési vita tárgyában születik, így várható, hogy minden hasonló ügyben hasonló döntést hoz majd a bíróság, azaz kvázi precedensértéke lesz az ügyben megszülető első bírósági határozatnak.

Zara szkeptikus a bírósági döntés ügyében, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a bírói kar híján van annak a szakértelemnek, amely szükséges az ilyen speciális döntésekhez, így jobbára az adóhatóságok vagy a PM állásfoglalását fogadják el. Azt az álláspontot nem osztja, hogy a bírósági döntés precedensértékű lesz, mert Magyarországon ilyen csak akkor lehetséges, ha több ellentétes ítélet születik, majd ezek után a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa jogegységi döntést hoz.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. december 9.

Niveus: Továbbra is döbbenetes a magyar áfafegyelem

December 8-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről* szóló legújabb jelentését, ami 2020-ig dolgozza fel az adatokat. Figyelemreméltó, hogy míg a tavalyi jelentésben a 2020-as becslés még 6,1%-os áfarést prognosztizált Magyarország esetén, a végső érték még ennél is egy nagyságrenddel jobb, 5,1% lett. Ezzel az EU tagállamok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

2022. december 9.

Brutálisan megemelték a telekadót Pilisjászfalun

A válság miatt Pilisjászfalu is a telek- és építményadó emelésére kényszerült a napokban; főként a telekadó emelése érinti súlyosan a falu lakosságának egy részét, esetükben sokszorosára, több százezer forintra ugorhat az éves kifizetendő összeg – adta hírül a Telex.