Utazási költségtérítés adómentesen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közlekedési költségek személyi jövedelemadó szerinti adózásával, illetve a különböző elszámolási lehetőségekkel foglalkozik az Adó szaklap 2007/10. számában megjelent cikk, amelyből a munkába járás címén felmerült kiadások megtérítésével kapcsolatos a szabályokat emeltük ki.

A munkáltató a 78/1993. (V. 12.) kormányrendelet értelmében köteles a dolgozó munkába járásával kapcsolatos költségét megtéríteni akkor, ha annak lakóhelye a munkahelytől eltérő településen található. A jogszabály ebből következően kizárólag a közigazgatási határon kívüli napi beutazást, illetve a hétvégi hazautazást tekinti munkába járásnak. Az szja törvény rendelkezései szerint a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltató a fenti kormányrendelet alapján fizet ki az utazási jegy, illetve a bérlet ellenében. A bevételnek nem számító költségtérítés összege a bérlet, jegy árát nem haladhatja meg. Nem keletkezik adóköteles jövedelme a magánszemélynek akkor sem, ha a munkába járáshoz szükséges bérletet, jegyet a munkáltató vásárolja meg (a számla a munkáltató nevére szól).

Chipkártyás lehetőség

Vannak olyan közlekedési társaságok, amelyek a technikai lehetőségeket kihasználva chip-kártyás rendszert vezettek be. Ennek lényege, hogy nem kell bérletet vásárolni, mivel az utas a chip-kártyát időszakonként feltöltheti. A cikkíró álláspontja szerint az új rendszer megfelel a jogszabályi feltételeknek, így nincs akadálya a költségtérítés kifizetésének akkor, ha a dolgozó a közlekedési vállalattal olyan szerződést köt, amelyben szerepel minden olyan adat (név, lakcím, útvonal, ahol a kártya használható), amely szükséges ahhoz, hogy a magánszemély utazása megfeleljen a kormányrendelet szerinti munkába járásnak. A szerződés megőrzése mellett a kártya feltöltésére fordított összegről a munkáltató nevére szóló számla alapján kerülhet sor a költség megtérítésére, amelyet ugyancsak nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.

Bejárás gépjárművel

Lehetőség van a gépjárművel történő munkába járásra is akkor, ha

  • a lakó- és a munkahely között nincs megfelelő tömegközlekedési eszköz, vagy
  • a munkarend miatt a tömegközlekedési eszköz nem, vagy csak hosszú várakozással vehető igénybe, illetve
  • a dolgozó mozgáskorlátozott.

Mozgáskorlátozottság esetén lehetőség van a gépjárművel történő munkába járásra a közigazgatási határon belül is. Annak eldöntése, hogy a tömegközlekedés mikor nem alkalmas a munkába járásra, a munkáltató felelőssége.

A munkáltató által kifizetett, legfeljebb a munkahely és a lakás közötti oda-vissza távolságra jutó, kilométerenkénti 9 forintos összeg a munkában töltött napokra olyan bevételnek számít, amelyet a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni. A 9 forintos szabály alkalmazható akkor is, ha az a dolgozó szempontjából kedvezőbb, feltéve, hogy a munkába járás egyebekben a kormányrendeletnek megfelel. A kilométerenkénti 9 forintot meghaladó összeg ellenben munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül és így adófizetési kötelezettséget von maga után. Az előzőekből az is kitűnik, hogy a közigazgatási határon belül történő munkába járásra tekintettel kifizetett összeg teljes egészében munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő.

Helyi bérlet juttatása

A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy ingyenesen vagy kedvezményesen helyi utazási bérletet jutasson a dolgozójának. A bérletjuttatás adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Az adómentességnek más törvényi feltétele nincs. Fontos azonban figyelni arra, hogy az adómentes jogcímen juttatott helyi bérlet értékét a munkáltatónak számításba kell vennie az szja törvény 71. §-ában meghatározott adóköteles béren kívüli juttatások során.

Dr. Andrási Jánosné cikkét, amely a saját gépjármű hivatali használatára, az egyéni vállalkozókra, a kiküldetésre, az üzemanya-megtakarításra, a személyszállítási szolgáltatásra és a cégautó használatára tekintettel keletkezett jövedelemre irányadó szabályokat is ismerteti, az Adó szaklap 2007/9. számában olvashatják.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.