A kiváról részletesen – a KIVA alanyiság megszűnése (4.)


Az őszi adócsomag részeként jelentősen megemelték a KIVA belépési korlátai közül a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó határokat. Ezzel, valamint a már elfogadott adókulcs-csökkentéssel együtt sok cégnek érdemes átgondolnia a KIVA-ra történő áttérést 2021. január 1-jével. Négyrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a KIVA előnyeit, a KIVA választásának feltételeit, illetve azt, hogy mire kell figyelni a belépéskor. Ezt követően a KIVA-alanyiság megszűnését és az ezzel kapcsolatos teendőket, végül azokat a kedvezményeket és technikai szabályokat szedjük össze, amiket a KIVA szerint adózóknak érdemes észben tartaniuk.

  1. A KIVA alanyiság megszűnése

A KIVA alanyiság több okból is megszűnhet. Egyrészt az adóalany dönthet úgy, hogy a jövőben más adónemre tér át. Ezt a bejelentést december 1. és 20. között lehet megtenni és év végével lehet kilépni a KIVA alól. Szemben tehát például a KATA-ra vonatkozó szabályozással, illetve a KIVA választásával, a kilépésről csak az üzleti év végével lehet dönteni, ezt érdemes figyelembe venni az áttéréskor.

Másrészt a jogszabály számos esetet tartalmaz, amikor a KIVA alanyiság a jogszabály erejénél fogva megszűnik (az a) pont a 2021. január 1-jétől alkalmazandó értékhatárt tartalmazza):

  1. a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén;

  2. ha létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt;

  3. az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal;

  4. a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon;

  5. a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás elrendelése esetén;

  6. ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával;

  7. ha a cégre számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapítottak meg;

  8. ha törlik a cég adószámát;

  9. ha a cég nettó adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot;

  10. az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén;

  11. ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik;

  12. ha az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939.810.000 forintot, az adóév első napját megelőző nappal.

A felsorolásból ezúttal az e)-l) pontokat tartjuk egyértelműnek azzal, hogy jelezzük, a mérlegfőösszeg csak a belépéskor bír jelentőséggel, kilépéskor már nem! Bővebben érdemes viszont foglalkozni az értékhatárral, valamint az egyesülés, szétválás esetével.

    1. Kilépési korlátok és a kapcsolt vállalkozások

Ellentmondásos annak megítélése, hogy a kilépési korlátok esetében a kapcsolt vállalkozások értékeit figyelembe kell-e venni. A törvény ugyanis – szemben a belépési korlátokkal – nem írja elő a kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembe vételét. Éppen ezért a jelenlegi értelmezés alapján a KIVA alanyiság megszűnésének vizsgálatakor nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait nézni. A jogszabály szövegezése alapján ha egy cég a KIVA alanyiságot választotta, akkor az nem szűnik meg csak azért, mert a kapcsolt vállalkozásokkal összeszámított árbevétele, illetve átlagos statisztikai létszáma meghaladja a jogszabályban előírt határokat.

A 22/2019. számviteli kérdés azt megerősíti, hogy a ’kilépési’ létszámadat vizsgálatakor nem kell figyelemmel lenni a kapcsolt vállalkozásokra. Tehát a KIVA alanyiság csak akkor szűnik meg, ha maga a KIVA alany cég átlagos statisztikai létszáma eléri a 100 főt. Ez elég nagy teret ad a KIVA-s cégnek a jövőbeli növekedésre a KIVA-státusz elvesztése nélkül.

A számviteli kérdés álláspontja szerint viszont a bevételi értékhatár esetében össze kell számolni a kapcsolt vállalkozások adatait. A válasz szerint ez abból következik, hogy a törvény „nem szűkíti ezt a feltételt az adózóra”, ellentétben a létszámadatra vonatkozó feltétellel. Álláspontunk szerint viszont a jogszabálynak nem az adózóra kellene szűkíteni, hanem ellenkezőleg, a kapcsolt vállalkozásokra kellene kiterjeszteni a feltételt akkor, ha ez lett volna a jogalkotói szándék. Erre utal a törvény indokolása is, amely szerint „a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, ha a vállalkozás bevétele az adóalanyiság választására jogosító 500 millió forintot [az eredeti értékhatárt] meghaladja”. Az indokolás sem utal tehát arra, hogy a kapcsolt vállalkozások adatait figyelembe kellene venni.

Szintén problémát jelenthet annak értelmezése, hogy a kilépési értékhatár esetén a kapcsolt vállalkozásoknak pontosan milyen adatát kell vizsgálni, hiszen erre vonatkozó eltérő szabály hiányában – mint amilyet a belépési korlátoknál ír elő a jogszabály – a kilépéskor már a tárgyévi adatok számítanának.

Ez eleve hatalmas adminisztratív terhet jelentene a vállalkozásoknak, hiszen folyamatosan az összes kapcsolt vállalkozás esetében vizsgálni kellene az összesített bevételi adatokat (ezzel szemben a belépés egy egyszeri pillanat, amikor a cég megvizsgálja az értékhatárokat, nem igényel folyamatos felülvizsgálatot). Másrészt elméletileg előfordulhat, hogy egy cég áttér a KIVA-ra, mert a kapcsolt vállalkozás esetében az előző év bevételi adatait vette figyelembe, majd azonnal ki is kell lépnie, ha a kapcsolt vállalkozás a tárgyévben annyival növelte a bevételeit, hogy a kapcsolt vállalkozás tárgyévi adatai alapján már nem lehetett volna a KIVA-t választani.

A dilemma feloldására a jogszabály módosítására lenne szükség, egyértelműen rögzítve, hogy a bevételi és létszámadatok esetében a kilépéskor kell-e a kapcsolt vállalkozások adatait is nézni, és ha igen, akkor milyen időszakra vonatkozóan.

    1. A KIVA alanyiság megszűnése egyesülés, szétválás, kedvezményezett ügyletek esetén

Ez a feltétel látszólag magától értetődő. Összevetve azonban azzal a belépési feltétellel, mely szerint a KIVA alanyiság megszűnését követő 24 hónapig a KIVA alanyiság ismételten nem választható, komoly problémákat tud okozni. A szabály célja a visszaélések megakadályozása, konkrétan az, hogy egy vállalkozásnak egy másik – KIVA-alany – vállalkozásba történő beolvasztásával adott esetben megkerülhetőek legyenek a belépési korlátok.

Ezzel ugyanakkor azok a cégek is elveszíthetik a KIVA-alanyisággal járó előnyöket, amelyek egyéb megfontolásoktól függetlenül (például a cégstruktúra átalakítása miatt) vesznek részt egyesülésben vagy szétválásban. Egy KIVA-s cég például nem dönthet úgy, hogy a tevékenységét két külön cégbe akarja szervezni oly módon, hogy a céget két cégre választja szét. A szétválás ugyanis megszüntetné a cég KIVA-alanyiságát, és a két jogutód cég, függetlenül attól, hogy kiválásról vagy szétválásról van szó, a szétválást követő 24 hónapig nem fogja tudni újra a KIVA-t választani.

  1. A megszűnéssel kapcsolatos könyvelési és bevallási teendők

A KIVA alanyiság megszűnésekor záró bevallást kell benyújtani. A záró bevallás év végi megszűnés esetén május 31-ig, év közbeni megszűnés esetén a megszűnést követő 5. hónap végéig nyújtandó be.

A KIVA alanyiság megszűnése nem érinti az elhatárolt veszteséget, az a társasági adó alá történő áttérést követően is felhasználható. Ellenkező esetben, azaz, ha a a KIVA alanyiság alatt eredménytartalék keletkezett, amelyet a cég nem fizetett ki osztalékként, akkor ezt lekötött tartalékként kell figyelembe venni a KIVA alanyiság megszűnésekor. A lekötött tartalék felhasználására a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy nem beruházási célra történő feloldás esetén nem kell késedelmi pótlékot érvényesíteni. Ez adott esetben megfontolandóvá teszi azt, hogy a növekedés fázisában lévő cégek osztalék-kifizetés helyett a későbbi, társasági adó alá eső időszakra vigyék át a felhalmozott eredménytartalékot.

Végül fontos, hogy a KIVA alanyiság időszakában megszerzett eszközök után értékcsökkenés nem számolható el a társasági adóban, hiszen ezeket az eszközöket tulajdonképpen egyösszegben le lehetett írni a KIVA alatt, mert a KIVA a beruházások ösztönzése érdekében nem az értékcsökkenésen keresztül engedte elszámolni a beruházásokat, hanem eleve nem adóztatta meg az adózás előtti eredményt.

Összefoglalva látható, hogy a fejlődési fázisban lévő cégeknek érdemes megfontolniuk a KIVA alkalmazását, különösen akkor, ha a munkaerő-költségük is jelentős. Ugyanakkor számos kisebb-nagyobb buktatója is van a KIVA-nak, amelyekre oda kell figyelnie annak, aki e szerint szeretne adózni.

A cikk szerzője Bagdi Lajos, a Niveus Legal Services üzletágvezetője. A Niveus Consulting Group aaz Adó Online szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2020. december 17.

A kiváról részletesen – a kiva számítása (3.)

Az őszi adócsomag részeként jelentősen megemelték a KIVA belépési korlátai közül a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó határokat. Ezzel, valamint a már elfogadott adókulcs-csökkentéssel együtt sok cégnek érdemes átgondolnia a KIVA-ra történő áttérést 2021. január 1-jével. Négyrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a KIVA előnyeit, a KIVA választásának feltételeit, illetve azt, hogy mire kell figyelni a belépéskor. Ezt követően a KIVA-alanyiság megszűnését és az ezzel kapcsolatos teendőket, végül azokat a kedvezményeket és technikai szabályokat szedjük össze, amiket a KIVA szerint adózóknak érdemes észben tartaniuk.
2020. december 10.

A kiváról részletesen – a kiva választása (2)

Az őszi adócsomag részeként jelentősen megemelték a KIVA belépési korlátai közül a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó határokat. Ezzel, valamint a már elfogadott adókulcs-csökkentéssel együtt sok cégnek érdemes átgondolnia a KIVA-ra történő áttérést 2021. január 1-jével. Négyrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a KIVA előnyeit, a KIVA választásának feltételeit, illetve azt, hogy mire kell figyelni a belépéskor. Ezt követően a KIVA-alanyiság megszűnését és az ezzel kapcsolatos teendőket, végül azokat a kedvezményeket és technikai szabályokat szedjük össze, amiket a KIVA szerint adózóknak érdemes észben tartaniuk.