A kiváról részletesen – a kiva számítása (3.)


Az őszi adócsomag részeként jelentősen megemelték a KIVA belépési korlátai közül a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó határokat. Ezzel, valamint a már elfogadott adókulcs-csökkentéssel együtt sok cégnek érdemes átgondolnia a KIVA-ra történő áttérést 2021. január 1-jével. Négyrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a KIVA előnyeit, a KIVA választásának feltételeit, illetve azt, hogy mire kell figyelni a belépéskor. Ezt követően a KIVA-alanyiság megszűnését és az ezzel kapcsolatos teendőket, végül azokat a kedvezményeket és technikai szabályokat szedjük össze, amiket a KIVA szerint adózóknak érdemes észben tartaniuk.

Az adó alapja

Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel, azzal, hogy milyen adókat vált ki a KIVA: a KIVA-t választó cégeknek nem kell (i) társasági adót, (ii) szociális hozzájárulási adót és (iii) szakképzési hozzájárulást fizetni. A KIVA-alany tehát lényegében a nyereségadó és a munkáltatói járulékok megfizetése alól mentesül. A mentesülésért cserébe, részben azonos alapra vetítve kell a KIVA-t megfizetni. A KIVA adóalapja ugyanis az alábbi tételek összegéből tevődik össze azzal, hogy sosem lehet kevesebb a személyi jellegű ráfordítások összegénél:

  • Személyi jellegű ráfordítások;
  • A tagok részére kifizetett tőke, osztalék;
  • A pénztár (tehát a készpénzállomány) növekménye, de legfeljebb a pénztár értékének az ún. mentesített értéket meghaladó része;
  • Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek összege;
  • A megfizetett bírság, pótlék;
  • A nem magánszeméllyel vagy kapcsolt vállalkozással szemben fennálló behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedett összege.

Az adóalapot csökkenti (i) tőkebevonás esetén a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg, (ii) a kapott osztalék, (iii) a pénztár értékének csökkentése, valamint (iv) az elhatárolt veszteség.

Egyes, nem nyilvánvaló tételekkel részletesen is foglalkozunk.

Személyi jellegű ráfordítások

Személyi jellegű ráfordításnak a KIVA szempontjából a járuléalapot képező jövedelmek (elsősorban a munkabér), a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások minősülnek. A KIVA alá tartozó vállalkozások tagjai után a minimálbér 112,5%-át kell személyi jellegű kifizetésként figyelembe venni, ha nem keletkezik legalább ekkora összegű járulékalapot képező jövedelme a tagnak. A KIVA is ismeri tehát a társas vállalkozó után fizetendő minimumjárulék intézményét.

Azt, hogy a KIVA egyik célja a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás kiváltása, az is mutatja, hogy az utóbbi két adó tekintetében igénybe vehető kedvezmények – szakképzettséget nem igénylő munkavállalók, munkaerőpiacra lépők stb. után érvényesíthető adókedvezmények – a KIVA alapját is csökkentik. Ez technikailag úgy valósul meg, hogy a KIVA alapjának meghatározása során nem minősül személyi jellegű ráfordításnak a kedvezményezett foglalkoztatottak után a szocho alapját csökkentő kedvezmények éves összege. Tehát aki például a Szocho tv. 10. §-a alá eső, szakképzetséget nem igénylő munkakörben foglalkoztat munkavállalót, az az adott munkavállalóra tekintettel elszámolt személyi jellegű ráfordítást csökkentheti a munkavállaló bruttó munkabérének 50%-ával, de legfeljebb a minimálbér összegével.

Pénztárállomány

Különös jelentőséggel bír a KIVA-ban a pénztárállomány változása. A jogalkotó szándéka ezzel az volt, hogy megakadályozza azt a gyakorlatot, hogy a pénztárállomány növelésén keresztül a vállalkozás készpénzállománya nem ellenőrizhető módon adott esetben ne a vállalkozás érdekében kerüljön felhasználásra. Hiszen nyereségadó hiányában a pénztárban lévő pénzeszközök még adózatlan jövedelmek maradnak egészen addig, amíg azt osztalékként a cég ki nem fizeti.

Éppen ezért a pénztár – és itt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a készpénz-állományról van szó, nem a bankszámlaegyenlegről – növekedése adóalap-növelő, csökkenése adóalap-csökkentő tétel.

A helyzetet bonyolítja, hogy a KIVA bevezette a pénztár mentesített értéke fogalmat azért, hogy elismerje, egy vállalkozás életében természetes (is) lehet a pénztár növekedése, feltéve, hogy az arányban áll a forgalommal. A pénztár mentesített értéke éppen ezért a tárgyévi forgalom 5%-a, de legalább 1 millió forint. Mivel a pénztárállomány tárgyévi növekménye legfeljebb a pénztár mentesített értékét meghaladó összegben növeli az adóalapot, ezért mindaddig, amíg a pénztárban lévő összeg nem éri el a forgalom 5%-át, vagy forgalomtól függetlenül az 1 millió forintot, ezzel a módosító tétellel nem kell számolni.

A kettős adóztatás elkerülés érdekében természetesen a pénztár csökkenése csökkenti az adóalapot.

Elhatárolt veszteség

A KIVA esetében is van elhatárolt veszteség szabály, amely két elemből áll:

  • Egyrészt a KIVA alanyiságot megelőzően, a társasági adóban még fel nem használt elhatárolt veszteség;
  • Másrészt a KIVA alanyiság alatt, ha a személyi jellegű ráfordításokon kívüli adóalap-tételek összege negatív (megj.: ilyen esetben tehát a KIVA alapja a személyi jellegű ráfordítás lesz, hiszen annál nem lehet kevesebb az adóalap, de a negatív, le nem vont összeg görgethető).

Az elhatárolt veszteség korlátozás nélkül használható fel azzal, hogy főszabály szerint egyetlen évben sem lehet a KIVA alapja – még az elhatárolt veszteség levonása után sem – kevesebb, mint a személyi jellegű ráfordítások összege.

Fontos és észben tartandó kivétel ugyanakkor, hogy az elhatárolt veszteséggel a személyi jellegű ráfordítások összege alá csökkenthető a KIVA alap akkor, ha az adott évben tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatban merült fel a cégnek költsége. Ilyen esetben ezen költségek erejéig az elhatárolt veszteség a személyi jellegű ráfordítások csökkentésére is felhasználható azzal, hogy természetesen ez már további elhatárolt veszteséget nem keletkeztethet. Újabb példáját láthatjuk tehát annak, hogyan támogatja a KIVA adóhalasztással a beruházásokat.

Transzferár

A KIVA szerint adózóknak is figyelemmel kell lenni a transzferár-szabályokra. A törvény szerint „amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást”.

A KIVA logikájából adódóan a transzferár kérdések ritkán hatnak ki ténylegesen a fizetendő adóra, hiszen a KIVA alapját nem érinti sem az értékesítés nettó árbevétele, sem a személyi ráfordításokon kívüli költségek. A transzferárazás elsősorban az elhatárolt veszteség, illetve a kifizetett osztalék esetén lehet álláspontunk szerint ténylegesen releváns.

Összegzés

Az adóalap egyébként elsőre bonyolultnak tűnő szabályait úgy lehet tehát összefoglalni, KIVA alapját tehát elsősorban a személyi jellegű ráfordítások, valamint a kivont tőke és osztalék adja, csökkentve a szochoban is érvényesíthető kedvezményekkel és a kapott osztalékkal. Az adóalap meghatározásának egyéb tételei főleg a visszaélések megakadályozását célozzák (pl.: annak megakadályozásával, hogy a pénztár túlzottan növekszik anélkül, hogy osztalékot fizet a cég).

Az alábbi táblázatban még egyszer összeírtuk az adóalapot növelő és csökkentő tételeket. A táblázatban összekapcsoltuk az egymással szorosan összefüggő elemeket:

+ A Tbj. szerint járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítás
Szociális hozzájárulási adóban elszámolható adóalap-kedvezmények
+ A minimálbér 112,5%-a a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás helyett, ha utóbbi nem éri el a minimálbér 112,5%-át
+ A Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás
+ A Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.
+ Tőkekivonás során a saját tőke csökkenésének összege
Tőkeemelés során a saját tőke növekedésének összege
+ Jóváhagyott fizetendő osztalék (kivéve a KIVA alanyiságot megelőző időszak adózott eredménye és eredménytartalékára tekintettel kifizetett osztalékot)
Kapott osztalék
+ Pénztár értékének növekedése, de legfeljebb a pénztár ún. mentesített összeget meghaladó értéke
Pénztár értékének csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét
+ Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség
+ Megfizetett bírság, pótlék
+ behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összegét, kivéve, ha 1. a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.
Elhatárolt veszteség
+/- Transzferár-korrekció
= ADÓALAP

Ha a fenti adóalap kisebb, mint a személyi jellegű ráfordítások összege, akkor pedig az adó alapja a személyi jellegű ráfordítások összege (kivéve, ha a cég a tárgyévben beruházást végzett és ennek összegéig elhatárolt veszteséget számol el a KIVA alap személyi jellegű ráfordításnál alacsonyabb összegre csökkentésére).

A fenti szabályokat összevetve a KIVA következő belépési (és a következő részben bemutatandó kilépési) korlátaival kijelenthető, hogy a KIVA a növekedést és foglalkoztatást célzó – elsősorban hazai tulajdonú – mikro- és kisvállalkozások részére kínál egy kedvező adózási módot. A cikk következő részében a KIVA alanyiság megszűnését mutatjuk be.

A cikk szerzője, dr. Fischer Ádám a Niveus Legal Services partnere. A Niveus Consulting Group aaz Adó Online szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2020. december 3.

A kiváról, részletesen – az adó bemutatása, története, célja (1.)

Az őszi adócsomag részeként jelentősen megemelték a KIVA belépési korlátai közül a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó határokat. Ezzel, valamint a már elfogadott adókulcs-csökkentéssel együtt sok cégnek érdemes átgondolnia a KIVA-ra történő áttérést 2021. január 1-jével. Négyrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a KIVA előnyeit, a KIVA választásának feltételeit, illetve azt, hogy mire kell figyelni a belépéskor. Ezt követően a KIVA-alanyiság megszűnését és az ezzel kapcsolatos teendőket, végül azokat a kedvezményeket és technikai szabályokat szedjük össze, amiket a KIVA szerint adózóknak érdemes észben tartaniuk.
2020. december 10.

A kiváról részletesen – a kiva választása (2)

Az őszi adócsomag részeként jelentősen megemelték a KIVA belépési korlátai közül a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó határokat. Ezzel, valamint a már elfogadott adókulcs-csökkentéssel együtt sok cégnek érdemes átgondolnia a KIVA-ra történő áttérést 2021. január 1-jével. Négyrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a KIVA előnyeit, a KIVA választásának feltételeit, illetve azt, hogy mire kell figyelni a belépéskor. Ezt követően a KIVA-alanyiság megszűnését és az ezzel kapcsolatos teendőket, végül azokat a kedvezményeket és technikai szabályokat szedjük össze, amiket a KIVA szerint adózóknak érdemes észben tartaniuk.