A kivétkiegészítést és a közreműködői díj kiegészítést terhelő eho megállapítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Matlné Kisari Erika cikke a kivétkiegészítést és a közreműködői díj kiegészítést terhelő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás kiszámításához nyújt segítséget számítási példákkal. A cikk az Adó szaklap 2010/4. számában jelent meg.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) vonatkozó rendelkezése szerint a kifizető – kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél

  • az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
  • valamint a vállalkozói kivét és a kivétkiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díj kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része után.
Például:
  • vállalkozói kivét 1 000 000
  • tevékenységre jellemző kereset 2 000 000
  • kivétkiegészítés 700 000
  • végleges vállalkozói osztalékalap 4 000 000

A vállalkozói kivét és kivétkiegészítés együttes összege 1 700 ezer, amiből 1 millió kivét után a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént. A kivétkiegészítés teljes összege szolgál a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjaként.
A magánszemély – egyebek mellett – az adóévben megszerzett 25 százalékos adóterhet viselő osztalék (Szja-tv. 66. §), vállalkozói osztalékalap (Szja-tv. 49/C. §) után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36–37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)–e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
A végleges vállalkozói osztalékalap összegét 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

A társas vállalkozásoknál

A személyes közreműködői díj kiegészítést terhelő 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározása

  • A személyes közreműködői díj (tagi jövedelem) 900 000
  • Tevékenységre jellemző kereset 3 000 000
  • 2009. év terhére 2010-ben kifizetett osztalék 1 800 000
  • 2008. év eredmény terhére 2010-ben fizetett osztalék 700 000

A társas vállalkozás a 2010-ben kifizetett osztalék teljes összegének alapulvételével 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást von le a magánszemélytől 2 500 000×0,14=350 000
Az év végén a társaság kiadja az igazolást arról, hogy a kifizetett osztalékból 2 100 ezer a személyes közreműködői díj kiegészítés. A személyes közreműködői díj kiegészítés után a társaságot terheli a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége, a magánszemély a 2 100 ezer alapulvételével számított 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (294 ezer) visszaigényelheti.
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja-tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után.
Az így megállapított egészségügyi hozzájárulás alap nem lehet több, mint a Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és személyes közreműködői díj kiegészítés együttes összegét.

A vállalkozók 27 százalékos eho-jának bevallása

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap és a kivétkiegészítés után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.
A társas vállalkozás a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyes közreműködői díj kiegészítésről kiadott igazolás napját követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

Matlné Kisari Erika cikke az Adó szaklap 2010/4. számában jelent meg

Forrás: Adó szaklap 2010/4.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.