A költségvetés végrehajtása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Parlament elé került a 2009-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezete. Az általános indokolásból az adó- és járulékrendszerre vonatkozó főbb megállapításokat emeltük ki.

A válság az adó- és járulékbeszedési tevékenységre is jelentős mértékben kihatott a tavalyi évben, amely a hátralékok elaprózódásában, a beszedhetetlen hátralékok arányának a növekedésében és a vagyontalan adózók számának az emelkedésében nyilvánult meg. Gyengült a fizetési képesség és visszaesett a fizetési hajlandóság. Az adózói hátralékok aránya 21,9 százalékkal haladta meg az előző év végi állapotot, ezen belül jelentősen emelkedett a nem működő, felszámolás alatt lévő vállalkozások hátraléka. Az APEH 2009-ben 663 ezer folyószámla egyeztetést végzett, ez 19 százalékkal haladja meg az előző évit. A kibocsátott fizetési felszólítások, felhívások 74 százalékkal nagyobb adó- és illetéktartozást érintettek. 603 ezer végrehajtási ügyet indítottak 861 milliárd forint behajtása érdekében. Az elektronikus Árverési Felületen 2009-ben 4109 ingó- és 1451 ingatlan árverés fejeződött be. Az ingóságoknál minden második, az ingatlanoknál minden hatodik árverés volt sikeres.

Jelentősen növekedett az EU-s behajtási jogsegély keretében indított behajtások, illetőleg kérelmek száma. A megkeresők összesen 663,5 millió forint összegre kezdeményeztek végrehajtást, ami 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Év végén a behajtási jogsegély keretében már 1 milliárd forintot meghaladó tartozásra volt folyamatban végrehajtás.

A központi költségvetésnek az előző évhez képest 2009-ben 102 milliárd forinttal, 20,9 százalékkal kevesebb bevétele származott a társasági adóból. A decemberi hónapban érkezett az éves adóbevétel 34,4 százaléka. A társas vállalkozások különadójából 19,7 százalékkal kevesebb bevétel származott a tervezettnél. A hitelintézeti járadék címén a központi költségvetés 2009-re 13 milliárd forint bevételt irányzott elő. A tervezettel szemben a tényleges adóbevétel 2,3 százalékkal kevesebb az előirányzatnál. Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) esetében a 2009-re vonatkozó előirányzat 172,9 milliárd forint volt. A tényleges bevétel 1,8 százalékkal kevesebb lett. A 2009-ben bevezetett új cégautóadóból származó befizetésekből a központi költségvetésnek 18 milliárd forint bevétele keletkezett, tehát a tervezett bevétel 66,7 százalékban teljesült. Az elmaradás elsősorban az adónem újszerűségének s az alacsony adófizetési hajlandóságnak tudható be.

Az általános forgalmi adóból 2168,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek. Ez az összeg az előirányzat 101,6 százalékos teljesítésének felel meg. Jövedéki adóból a bevétel az éves előirányzatot 4,7 százalékkal haladja meg. A túlteljesülés elsősorban a dohánytermékek jelentős mértékű év végi, adóemelést megelőző készletezésének tudható be. A jövedékiadó-köteles termékek körében a bevétel döntő részét továbbra is az üzemanyagok termékcsoportjában keletkezett befizetés tette ki. A regisztrációs adóból 33,6 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, amely az éves előirányzattól és az előző évi teljesítéstől is mintegy 60 százalékkal marad el. A bevételek előirányzattól való elmaradása hátterében a gépjármű kereslet visszaesés áll, mely 2009 elejétől kezdett drasztikus méreteket ölteni: az új gépjármű értékesítések az első negyedévi közel 50 százalékos visszaesést követően a második negyedévben közel 60 százalékkal, harmadik negyedévben pedig már 70-80 százalékkal estek vissza.

A személyi jövedelemadóból ténylegesen befolyt költségvetési bevétel az előirányzathoz képest 9,1 százalékos elmaradást mutat a csökkenő lakossági jövedelmek, az adótábla sávhatárának évközi emelésével megvalósuló adócsökkentés, illetőleg az adózók részére történő adókiutalások növekedése miatt. Különadó címén 13,2 százalékkal kevesebb befizetés érkezett az előirányzatnál.

Az illetékbefizetésekből a központi költségvetés bevétele a 2008-as évhez viszonyítva 14,4 százalékos csökkenést mutat. A visszaesés fő oka, hogy a gazdasági válság miatt csökkent az ingatlan- és gépjárműforgalom, valamint az ingatlanárak, s ezek hatása a 2009-es bevételekben a vártnál erőteljesebben jelentkezett. A bevételcsökkenést befolyásolta az is, hogy az adózók nagy számban kértek fizetési könnyítést, továbbá a kintlévőség-állomány szintje is nőtt- derül ki a tervezethet fűzött általános indokolásból.

---