Kérdéses nyugdíjelszámolás – Nem jó üzenet az államosítás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem az a lényeg, hogy így csökkenhet-e a hiány, de az államosítás nem lenne jó piaci üzenet – írja a Világgazdaság.

Újfent megerősítette a kormány, hogy ragaszkodik 2011-re a 3 százalék alatti hiányhoz, ám még mindig nem lehet tudni, hogy ezt milyen nyugdíjpénztári elszámolás mellett értik. Olyan jelzések érkeztek viszont a napokban Brüsszelből, hogy az EU várhatóan elutasítja azt a javaslatot, miszerint a magánnyugdíj-befizetésekkel lehessen korrigálni az államháztartási hiányt. Ennek nyomán ismét felmerült, hogy a kormány a nyugdíjpénztárakat valamilyen formában államosítaná, ahogyan arra korábban állítólag már voltak terveik.

Kérdéses azonban, hogy ez egyáltalán végrehajtható-e, illetve milyen hatással lenne a rendszerre, több elemző azonban rossz üzenetnek tartaná a lépést. A költségvetési mozgásteret sem biztos, hogy bővíteni lehet ilyen módon, hiszen az elvárt hozamok meg is növekedhetnek. Mindenesetre a kérdés nem mellékes, hiszen arról is dönthet, hogy teljesíti-e ezekben az években a maastrichti 3 százalékos hiánycélt Magyarország. A deficitet a GDP 1,2-1,5 százalékával mérsékelné, az államadósságot pedig 5 százalékponttal vinné lejjebb, ha az unió rábólintana a kilenc tagország által szorgalmazott változásra. A jövőre következő magyar és lengyel elnökség azonban nem elegendő a döntés keresztülvitelére, csak arra, hogy napirenden lehessen tartani a témát.

A fundamentumokra a különböző elszámolási módszerek nem hatnának – véli Heim Péter , a Századvég Gazdaságkutató vezérigazgatója. Szerinte jövőre úgy sem lehet 1000-1050 milliárd forintnál magasabb hiányt finanszírozni, ez nagyjából 3,5 százaléka a GDP-nek. Ennek elérésére tehát még erőfeszítéseket kell tenni. A nyugdíjrendszer egyébként a szakember szerint nyilvánvalóan átalakításra szorul, hiszen a jelenlegi formában a 30–40 milliárd forint közötti éves működési költség túl magas, emellett pedig nem ér el elég hozamot sem a tagok számára. A Századvég továbbra is az egyéni számlás svéd rendszer bevezetését szorgalmazná, ez azonban nem egyenlő az államosítással – szögezte le Heim. A jelenlegi hárompilléres verziót egy további pillérrel, az állami alapnyugdíjjal egészítenék ki, a jelenlegi állami pillért alakítaná át névleges egyéni számlás (NDC) rendszerré. A járulékfizetők e szerint szabadon választhatnának, hogy kötelező járulékukat az állami vagy a magán-nyugdíjpénztári pillérbe utalják.

A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság Online-on olvasható.

Forrás: Világgazdaság Online

---