A közvetett adózás rendszere Nigériában 5. rész
Az előző cikket az import-szolgáltatások teljesítési hely szabályával zártuk, most pedig folytassuk ezt a témát, de általánosságban. A termékértékesítések teljesítési helyéről azt érdemes megjegyezni, hogy azok az áruk, amelyek a szállítás idején Nigériában találhatók, úgy tekintendők, hogy Nigériában lettek szállítva, így Nigériában teljesültek. Azok a szolgáltatások, amelyeket egy nigériai adóalany egy Nigériában tartózkodó személynek nyújt, egyértelműen Nigériában teljesült, és a helyi áfa hatálya alá tartoznak.
Az előző cikket IDE kattintva éri el.
A teljesítési hely szabályok után jellemzően a teljesítési időpontjának a szabályai szoktak következni a törvényben, így most mi is ezekre fogunk rátekinteni. Ennél a témánál érdemes kiemelni, hogy a nigériai törvény a teljesítés időpontjának meghatározása során különbséget tesz a kapcsolt vállalkozások és a független felek közti ügyletek között. A független felek közti ügyletek akkor tekinthetőek teljesítettnek, amikor számla vagy nyugta kiállításra kerül, vagy amikor a fizetés esedékes, illetve megérkezik a szállítóhoz, attól függően, hogy melyik esemény következik be előbb. Amikor kapcsolt vállalkozások közti ügyleteket vizsgálunk, akkor tudni kell, hogy bizonyos ügyletek akkor is áfa-kötelesek, amikor a teljesítés már megtörtént, azonban a számla még nem került kiállításra. Az ügylet az alábbi esetekben tekinthető teljesítettnek: termékértékesítés szállítással, amikor az áru elhagyja a szállító érdekeltségébe tartozó helyiséget. Bérlet vagy lízing-típusú ügyletek esetén, amikor a termék felett már rendelkezhet a bérbevevő. Termékexport esetén, amikor a termék elhagyja Nigériát, itt azonban megfelelően alátámasztott dokumentumoknak is rendelkezésre kell állniuk.
Az előbbi példák nagyon érdekesen vannak megfogalmazva a helyi áfatörvényben, ugyanis a fenti esetek a termék „eltávolításaként” vannak definiálva a normaszövegben, ami számunkra európaiaknak kissé furcsának tűnhet. Azok a termékügyletek, amelyek során nem történik meg az áru „eltávolítása”, azok pedig akkor teljesülnek, amikor az áru a megrendelő rendelkezésére áll. Nézzünk ezekre is néhány példát. Ezek főként azok az ügyletek, amikor az áru mozgatására („eltávolítására”) nem kerül sor. Az első ilyen példa az eladó telephelyén rendelkezésre bocsátott áruk legyenek, amikor az árut eladják, de azokat nem szállítják el az eladó telephelyéről, mert a vásárló azonnal birtokba veszi azokat anélkül, hogy azokat azonnal elszállíttatnák. Az áfa teljesítési időpontja az, amikor az árut rendelkezésre bocsátják a címzett számára. Az áruk tárolási és raktározási szolgáltatása esete is „el nem távolított ügyletnek” minősül, amely úgy működik a gyakorlatban, mint amikor az árut értékesítik és tároló- vagy raktározási létesítményekben tartják a vevő számára. Az áfa kötelezettség akkor keletkezik, amikor az árut rendelkezésre bocsátják a vevő számára, még akkor is, ha azok raktárban maradnak.
Utolsó példánk legyen az „adott helyen történő átadás” esete, amikor az áruk vagy jogok egy adott helyen, például egy gyártóüzemben vagy egy specifikus helyen maradnak, ahol az árut fizikailag nem mozgatják, ettől függetlenül azonban a tulajdonjog átszáll a vevőre. Ilyenkor a teljesítés időpontja a címzett számára történő rendelkezésre bocsátás időpontja.
Szerző: Molnár Péter független adótanácsadó
