A kriptovaluták adózása 2022-ben


A kriptovaluta olyan digitális eszköz, amely csereeszközként vagy – egyre elterjedtebb körben – fizetőeszközként is szolgál. A kriptovaluták virtuális pénzek, matematikai algoritmusra épülnek, fizikai megjelenéssel nem bírnak. A kriptovaluta lényegében kriptográfiai eszközök segítségével előállított vagyon, amely csak elektronikus megjelenésében létezik, és amelynek tulajdonjogát az adott tulajdonra vonatkozóan a digitális tranzakciók nyilvántartásában tett digitális bejegyzések támasztják alá. Az Adó szaklap cikkében a kriptovaluták, azon belül is még mindig a legismertebb és legnagyobb népszerűségnek örvendő bitcoin adózási kérdéseit mutatja be.

Szabályozás 2022. január 1-jétől

A kriptovalutáknak a hazai gazdasági életben történő térnyerése szükségessé tette (és tenné) a kriptovalutákkal kapcsolatos ügyletek jogszabályszintű szabályozását.

A Módtv. 2022. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezése módosította az szja-törvényt, amelynek révén szabályozásra került a tőkejövedelmek között a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem, az Szja tv. 67/C. §-ában.

A kriptoeszköz érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia és hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. Eszerint kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszkök átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Ügyleti nyereséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra (ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is) fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét. Ügyleti bevételt ugyanakkor nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.

Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a joggyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.

Az ügyleti eredmény megállapítása során kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe – ha azt a magánszemély a tárgyévben

a) vásárolta –, a megszerzésre fordított igazolt kiadás;

b) a kriptoeszköz előállítására (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre („validálás” és hasonló tevékenységek) tekintettel szerezte –, a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás;

c) nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte –, e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke;

d) tevékenység, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte –, megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, azzal, hogy a b) pont szerinti esetekben a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell.

Adókiegyenlítés

Ha a magánszemély az adóévben, az adóévet megelőző évben vagy az adóévet megelőző 2 évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el, és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet az alábbiak szerint.

Az Szja tv. 67/C. § (6) bekezdése értelmében az adókiegyenlítés az adóévben vagy az azt megelőző 2 évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségnek és az Szja tv. 8. § (1) bekezdése szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző 2 év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (7) bekezdés szerint meghatározott összeg.

Az Szja tv. 67/C. § (7) bekezdése alapján pedig a (6) bekezdésben meghatározott összeg az adóévben vagy az azt megelőző 2 évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző 2 év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.

További szabályok

A magánszemély a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet és annak adóját az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti be.

Az Szja tv. 67/C. §-a alkalmazásában kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

Átmeneti rendelkezés szerint az Szja tv. 67/C. §-át a magánszemély 2021. adóévre is alkalmazhatja. Ha a magánszemély a 2021. adóévet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylete tekintetében választhatja az Szja tv. 67/C. §-a alkalmazását, azzal, hogy az említett ügyletek eredményét 2022. évi ügyleti eredményként veszi figyelembe [Szja tv. 102. § (3) bekezdés].

Felhívjuk továbbá a figyelmet az alábbiakra. Az új szabályozás alkalmazható bányászat esetében, és tokenekkel kapcsolatosan is. Az új szabályozással kapcsolatosan lényeges, hogy az adókötelezettség nemcsak átruházás, hanem átengedés, vagyis apport esetében is felmerülhet. Lényeges továbbá, hogy bevételként a kriptoeszköz szokásos piaci értékét kell tekinteni abban az esetben is, ha „áron alul” történik az eladás. A jövedelem megszerzésének időpontja ez esetben az a nap, amikor nem kriptovalutában kapja meg a magánszemély az ellenértéket.

Az adókiegyenlítés tekintetében fontos, hogy már a 2021-es adóévről szóló adóbevallásban is lesz arra lehetőség, hogy a magánszemély feltüntesse a 2021-es veszteségét, így a 2022-es adóévre tud majd adókiegyenlítést alkalmazni.

Az átmeneti szabállyal összefüggésben pedig kiemelést érdemel, hogy bár a jogszabályi rendelkezések teljesülése esetén visszamenőlegesen is alkalmazható, önellenőrzésre nincs mód.

Kriptovaluták és a kata

Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki egyéb számítástechnikai tevékenység alatt kriptovaluta-bányászattal foglalkozik, amit aztán kriptovaluta-váltónak értékesít. Kérdésként merülhet fel, hogy az így keletkezett bevétel katás bevétel lesz-e vagy szja-köteles jövedelme keletkezik a magánszemélynek.

Ezzel összefüggésben fontos megjegyezni, hogy más adójogszabály, így a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) nem tartalmaz rendelkezést a kriptovalutákkal kapcsolatban. A Katv. meghatározza, hogy mit kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni. E szerint kisadózó vállalkozás bevétele (nem említve itt a Katv. 2. § 12. pontjában foglalt kivételeket, amelyek nem keletkeztetnek bevételt): a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét az MNB a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani (Katv. 2. § 12. pont).

Tehát, ha a katás egyéni vállalkozó a kriptovaluta-bányászati tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, akkor az e tevékenységéből származó bevétele katás bevételnek minősül. (Az szja-bevallásban a katás bevételt nem kell feltüntetni.)

Sok még a kérdés, amelyek megválaszolásához még egyeztetések szükségesek. Ilyen például az a kérdés a katás vállalkozások esetében, hogy az ingyenes átengedés vagy a piaci ár alatti eladás kiválthat-e illetékkötelezettséget; továbbá kérdés az is, hogy betéti társaságok esetében mi lesz a bekerülési érték. Jelen álláspontunk szerint csak az előállítás költsége tud ekként viselkedni.

ICO

A kriptovaluták elterjedése maga után hozta azt is, hogy a digitális pénzügyi eszközöket már nemcsak fizetőeszközént használják. Itt említést érdemel az ICO (inital coin offering), vagyis az elsődleges coin kibocsátás, ami egy jellemzően startup cég vagy projekt finanszírozásának a módját jelenti. Hasonló tehát a részvénykibocsátáshoz, de a befektetés nem értékpapír-kibocsátással, hanem kriptovaluta kibocsátásával kerül finanszírozásra.

A kibocsátó a kibocsátás során „white paper”-t tesz közzé, ami tartalmazza a finanszírozandó projekt részleteiben történő leírását. A befektetők ennek fényében vásárolnak akár kriptovalutáért, akár más, hagyományos fizetőeszköz ellenében az ICO által kibocsátott tokent. A befektetők a tokenek értékének növekedéséből számíthatnak hozamra; nem válnak az általuk finanszírozott társaság tulajdonosává, osztalékban sem részesülnek.

Tokenek

A jogalkalmazás során adódhatnak tokenekkel összefüggő kérdések is.

Példának okáért adott egy kriptoeszközt kibocsátó cég, aki felhasználói tokeneket bocsát ki, amelyeket magyar magánszemélyek vásárolnak meg. A felhasználói token ellenértékét ezek a magyar magánszemélyek forintban vagy euróban fizetik meg. A felhasználói token tulajdonosa jogosult arra, hogy a kibocsátó cég ingatlanjainak üzemeltetéséből, hasznosításából, illetve azok későbbi értékesítéséből származó haszonból részesüljön. Kérdés tehát, hogy ezek a jogok kriptoeszköz biztosította jog gyakorlásának minősülnek-e a 2022. január 1-jétől hatályos Szja tv. 67/C. §-a értelmében.

Kriptoeszköz biztosította jog gyakorlásának tekinthető az a jogügylet, amikor az úgynevezett startup cég nem konkrét terméket vagy szolgáltatást értékesít előre, hanem a termék vagy szolgáltatás igénybevételét biztosító tokeneket bocsát forgalomba, és a tokeneket megvásárló magánszemély a későbbiekben a tokenjét termékre, szolgáltatásra váltja, vagy a hozzájárulása arányában tőkerészesedésben, osztalékban részesül.

Utility token (hasznossági token) esetén például a magánszemély arra vásárol jogot, hogy a jövőben tokenjét valós termékre vagy szolgáltatásra váltsa. Security token (értékpapír token) esetén pedig a startup cég tőkét gyűjt és a befizetett tőke-hozzájárulás ellenében kínál tőkerészesedést, kamatot vagy osztalékot. Ebben az esetben a token tulajdonosai mint befektetők részesülnek a profitból.

A példabeli eset megfelel az Szja tv. 67/C. §-ának, így az adókötelezettséget eszerint kell teljesíteni, azzal, hogy alkalmazható a már idézett átmeneti rendelkezés, az Szja tv. 102. § (3) bekezdésének szabálya.

Bányászat 2022-ben – társaságban vagy magánszemélyként?

Magánszemélyként 15 százalékos mértékű szja(előleg); 2 év adókiegyenlítés és 15,5 százalékos mértékű szocho, amivel számolni lehet.

Gazdasági társaságban folytatott bányászat esetén a társasági adó 9 százalékos mértékű, az osztalék utáni szja 15 százalékos mértékű; amihez még 15,5 százalékos mértékű szocho társulhat [és tekintettel kell lenni az adófizetési felső határra, a Szocho tv. 2. § (2) bekezdése és 1. § (5) bekezdésének együttes olvasata alapján]; továbbá elhatárolt veszteség 5 évig számolható el, de csak a nyereség 50 százalékáig.

***

Bár számos érv szól ellene, a kriptovaluták térnyerése egyre inkább behálózza a mindennapi életünket, és egyre elterjedtebb fizetési formának számítanak ezen digitális pénzügyi eszközök. Valószínűleg sokakat a bitcoin természete is ösztökél, amelyet Vijay Boyapati fogalmazott meg: „A Bitcoin olyan, mint az arany, ami rendelkezik azzal a varázslatos képességgel, hogy teleportálni tudod.”

Hivatkozott jogszabályhelyek:

– Szja tv. 16. §

– Szja tv. 28. §

– Szja tv. 46. §

– Szja tv. 67/C. §

– Szja tv. 102. § (3) bekezdés

– Szocho tv. 2. § (1) és (2) bekezdés

dr. Wirth-Velkei Mónika cikkéből, amely az Adó szaklap 2021/11-es számában jelent meg, a fentieken túl olvashat a kriptovaluták történetéről, megszerzésük módjáról, és az adózás hatályos szabályozásáról is.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 6.

A tárgyévi szabadság kiadása

Minden munkavállalót megillet legalább 20 munkanap alapszabadság, ezen túlmenően pedig bizonyos életkörülmények fennállása esetén – életkor, gyermekek száma, veszélyes munkakör, megváltozott munkaképesség – a munkavállalót pótszabadság is megilleti. Az alap- és a pótszabadság esetében is különösen fontos azonban, hogy főszabály szerint azt az esedékesség évében, jelen esetben 2021. december 31. napjáig kell a munkavállaló részére kiadni.