A kata-alanyiság megszűnése (VII. rész)


Cikksorozatunk most következő részében a kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének esetkörei közül először folytatjuk a kisadózó egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének tárgyalását, majd az egyéni cég, bt., kkt., ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére térünk ki.

A kata választására jogosult vállalkozás megszűnésének esetkörei (folyt.)

A kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése (folyt.)

Megszűnés a törvény erejénél fogva (folyt.)

f, Az egyéni vállalkozót a törvényben meghatározott bűncselekmények valamelyike miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság az összeférhetetlenség ezzel kapcsolatos megállapításakor szűnik meg.

g, Az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, és a szünetelésre nyitva álló határidőn belül nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését

Ilyen esetben a szünetelés felső határidejének lejártát követő napon szűnik meg az egyéni vállalkozás.

Ehhez kapcsolódóan megjegyzendő, hogy 2021. július 1-jétől a szüneteltetés felső időkorlátja két évről három évre emelkedett. A 2021. június 30-áig megkezdett szünetelések esetén ezért a szünetelés kezdőnapját követő két év elteltét követő napon, míg a július 1-jén vagy azt követően megkezdett szünetelések esetén a szünetelés kezdőnapját követő három év elteltét követő napon szűnik meg automatikusan az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság, amennyiben a vállalkozó a szünetelésre nyitva álló határidőn belül nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését.

Azon egyéni vállalkozókra pedig, akik 2017. január 1-je előtt kezdték el a tevékenységüket szüneteltetni, még a 2016. december 31-én hatályos ötéves felső korlát vonatkozik. A 2016 előtt megkezdett szüneteltetések esetén ez már le is telt, a 2016-ban megkezdett szüneteléseknél pedig 2021-ben jár(t) le.

Megszűnés eltiltás következtében

Az Evectv. 19. § (3) bekezdése értelmében a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala mint az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos hatósági ellenőrzési ügyekben eljáró szervként a Kormány által rendeletben kijelölt Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha  az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltételei nem állnak fenn vagy a tevékenység folytatását kizáró ok áll fenn, így különösen, ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik nyilvántartott székhellyel vagy főtevékenységgel, illetve ha az egyéni vállalkozó az általa bejelentett tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszerűen. A kata-alanyiság értelemszerűen ekkor is megszűnik, hiszen annak következtében, hogy a Hatóság megtiltja az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, megszűnik a magánszemélynek az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultsága.

Egyéni cég, bt., kkt., ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése

Katv. 5. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a kata-alanyiság megszűnik a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésének napjával.

Az egyéni cég, a betéti társaság és a közkereseti társaság főszabály szerint végelszámolással, felszámolással vagy kényszertörlési eljárás keretében szűnhet meg jogutód nélkül, mely eljárások esetén a Katv. 5. § (1) bekezdés k) pontja értelmében a kata-alanyiság a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal szűnik meg. Mi tartozik hát az említett cégek esetében a Katv. 5. § (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá?

cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 89. §-a szabályoz egy ún. megszüntetési eljárást, melynek keretében a cég a fenti eljárások mellőzésével szűnhet meg jogutód nélkül. A cégbíróság akkor indít megszüntetési eljárást, ha tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottjuk nem lelhető fel.

A megszüntetési eljárás hatálya alá kerülő egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság kata-alanyisága a Katv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogutód nélküli megszűnés napjáig fennmarad. Kivételt képez ez alól az az eset, ha az adóalanyiság a Katv. 5. §-ában nevesített valamely más okból már korábban megszűnik, például a jogutód nélküli megszűnést megelőzően végleges jelleggel sor kerül az adószám törlésére.

Az ügyvédi irodák esetében más a helyzet. Ezekre a Ctv. hatálya nem terjed ki, megszűnésüket az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 96-98. §-a szabályozza.

Az Ügyvédi tv. 96. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi iroda az ügyvédi irodák nyilvántartásából való törléssel szűnik meg.  A 96. § (2) bekezdése értelmében a területi kamara az ügyvédi irodák nyilvántartásából törli az irodát, ha

  1. a) az ügyvédi iroda taggyűlése dönt az ügyvédi iroda jogutódlással történő megszüntetéséről,
  2. b) az ügyvédi iroda taggyűlése dönt az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetéséről,
  3. c) az ügyvédi irodának nem marad sem ügyvéd, sem európai közösségi jogász, sem vagyoni tagja,
  4. d) az ügyvédi iroda a létesítésére előírt feltételeknek felhívás ellenére nem felel meg,
  5. e) a bíróság az ügyvédi irodát felszámolási eljárásban jogutód nélkül megszünteti,
  6. f) az ügyvédi iroda adószámát véglegesen törlik, vagy
  7. g) az ügyvédi iroda számára irodagondnokot jelöltek ki, és a kijelölés megszüntetésére vagy az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére a kijelöléstől számított három éven belül nem került sor.

Jól látható, hogy a Katv. 5. § (1) bekezdés k) pontjában felsorolt eljárások közül az Ügyvédi tv. kizárólag a felszámolási eljárást nevesíti a megszűnés esetkörei között. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 2. § (1) bekezdése, valamint a 3. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja alapján a Csődtv. hatálya az ügyvédi irodára is kiterjed, így az ügyvédi iroda felszámolása a Csődtv. III. Fejezetében szabályozott eljárás keretében történik. Ilyen esetben a kata-alanyiság a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal szűnik meg.

A gyakorlatban nagyobb problémát szokott jelenteni az, hogy hogyan kell kezelni az ügyvédi irodák önkéntes elhatározáson alapuló megszűnését: végelszámolásként  vagy egyéb megszűnésként.

A dilemma a szabályozás módjából fakad. A Ctv. 94. § (2) bekezdése kimondja, hogy jogszabály cégnek nem minősülő szervezet végelszámolása esetén is előírhatja a Ctv. végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását, tehát elviekben nem lenne akadálya annak, hogy az ügyvédi irodák megszűnésére is a végelszámolás szabályait rendelje alkalmazni a jogalkotó. Az Ügyvédi tv. azonban nem rendeli el általános jelleggel az ügyvédi irodák megszűnésére a Ctv. végelszámolásra vonatkozó VIII. Fejezetének alkalmazását. E helyett egyes speciális, a végelszámoláshoz kapcsolódó szabályokat hív fel: egyrészt a Ctv. vagyonrendezési eljárásra vonatkozó szabályait [96. § (5) bekezdése], másrészt nem felszámolási eljárás keretében történő jogutód nélküli megszűnés esetére a végelszámolási eljárás alatt álló szervezetek könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat, tehát lényegében a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendeletet [97. § (7) bekezdése].

A Ctv. szabályai közül tehát az Ügyvédi tv. kizárólag a vagyonrendezési eljárásra vonatkozó IX. Fejezet alkalmazását írja elő, a végelszámolásra vonatkozó VIII. Fejezetét nem. Továbbá, míg az Ügyvédi tv. 98. § (1) bekezdése a Ctv. 5. §-ához hasonlóan kimondja, hogy a csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt az ügyvédi iroda nevét a „cs.a.”, illetve az „f.a.” toldattal kell használni, a végelszámolásra utaló „v.a.” toldat alkalmazásáról nem rendelkezik.

A fentiekből álláspontom szerint az következik, hogy ügyvédi irodák esetében nincs helye a Ctv. szerinti végelszámolásnak, ezért az önkéntes döntés alapján történő megszűnésre nem vonatkozhat a Katv. 5. § (1) bekezdés k) pontja.

Ha tehát egy ügyvédi iroda nem felszámolási eljárás keretében szűnik meg jogutód nélkül, akkor a Katv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogutód nélküli megszűnés napjáig kata-alany marad, hacsak egyéb okból korábban meg nem szűnik az adóalanyisága.



Kapcsolódó cikkek

2021. október 20.

A kata-alanyiság megszűnése (VI. rész)

A cikksorozat folytatásában azokról az esetekről lesz szó, amikor a kata-alanyiság a törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése miatt szűnik meg.
2021. szeptember 27.

A kata-alanyiság megszűnése (III. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunkban most a 40 százalékos különadó és a katás teljesítés kata után kiszámlázott bevétele problematikájával foglalkozunk.
2021. szeptember 20.

A kata-alanyiság megszűnése (II. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunk következő részei a katából való kilépéssel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkoznak.
2021. szeptember 13.

A kata-alanyiság megszűnése (I. rész)

A kisadózó vállalkozások tételes adózása kapcsán a korábbi években leginkább az érdekelte az érintetteket, hogy milyen feltételekkel választhatják a katát, és mit kell tenniük, hogy ki ne essenek. A 2021-től bevezetett szigorítások következtében aztán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan is, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna ettől az adónemtől. A cikksorozat áttekinti a kata-alanyiság megszűnésének esetköreit, kitér arra, hogy milyen teendői vannak a kata alól kikerülő vállalkozásnak, és felhívja a figyelmet egyes, a gyakorlatban felmerülő kérdésekre.