A külföldi bankszámlákat is látja majd a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövő év június 30-ig él az adóamnesztia a külföldről hazahozott és 10 százalékkal leadózott pénzekre. A Stabilitási Megtakarítási Számla intézménye megszűnik.


Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek hétfőn a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely egyebek mellett utolsó lehetőségként biztosítja, hogy ne az adóhivatal tárja fel és szabja ki a külföldi bankszámlán lévő, vagy más módon eltitkolt jövedelmek után az adót – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tárca közleménye szerint jövőre az offshore-szisztémák és más, nemzetközi szintéren működő adóelkerülőkkel szembeni küzdelem új szakasza kezdődik. A leghatékonyabb eszközt az eredményes fellépéshez az OECD égisze alatt kidolgozott – a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló – többoldalú megállapodás biztosítja.

Az első információcserére 2017. szeptember 30-ig kerül sor az új, valamint a már meglévő, magas értékű egyéni számlák esetében. Ez azt jelenti, hogy 2017-től több mint 70 országból érkezhet magyar pénzügyi számlatulajdonosokról információ a hazai hatóságokhoz.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, amelyet az adóhivatal kockázatelemzői összevetnek a meglévő egyéb adatokkal. Így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket. A NAV esetükben az eltitkolt adó mellett adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékot szabhat ki – hívta fel a figyelmet a szaktárca.

A szankciók helyett 2017. június 30-ig még önkéntesen választható a 10 százalékos közteher – jelezte az NGM. Ha az Országgyűlés elfogadja, mentesülhet az esetleges adóhivatali revízióval járó következmények alól az, aki június 30-ig úgy dönt, hogy a törvényjavaslatban meghatározott – például kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont – jövedelme után 10 százalékos mértékű adót fizet.

A közlemény szerint ezt a jövedelmet a 10 százalékos adón és önellenőrzési pótlékon kívül más fizetési kötelezettség nem terheli, de az adóból semmilyen kedvezmény sem vehető igénybe. Az adózási módszer csak úgy alkalmazható, ha az érintett a NAV által kijelölt bank számlájára 2017. június 30-ig befizeti a teljes összeget, amelyből a bank utalja át anonim módon a 10 százaléknyi adót.

Az NGM kiemelte azt is: a jogszabálytervezet még a vállalkozásban kedvezményesen legalább 10 százalékos részesedést szerző személyeknek is könnyebbséget biztosít, nekik a szerzéskor nem kell adót fizetni, így az összeget a vállalkozás a növekedésre fordíthatja.

A javaslatból az is kiderül, hogy  „a Stabilitási Megtakarítási Számlára vonatkozó szabályok a törvény kihirdetését követő 30. napon hatályon kívül helyezésre kerülnek”.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 14.

Az adózás területén is új korszakot hoz a mesterséges intelligencia

Jelentősen átalakíthatja az adó- és pénzügyi osztályok működését a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) — derül ki az EY 1600 pénzügyi igazgató és adószakértő megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából. Az új technológia fokozza a hatékonyságot a válaszadók többsége szerint, de nem számítanak arra, hogy elveszi az állásokat a szakemberektől.

2024. november 14.

Áfa-regisztrált külföldi cég kifizetői kötelezettségei

Egy külföldi illetőségű cég, amely Magyarországon csak áfa-regisztrációval rendelkezik, belföldön építési-szerelési munkát végez és magánszemélytől vesz bérbe alkalomszerűen ingatlant, kevesebb mint 3 hónap időtartamra. Ebben az esetben a bérleti díj után fizetendő személyi jövedelemadó a bérbe vevő céget vagy a bérbe adó magánszemélyt terheli? Kell-e a külföldi cégnek ’08-as havi adó- és járulékbevallást benyújtania az adóhatóság felé?

2024. november 14.

A bejelentett részesedés értékesítésének speciális esetei, példákkal (1. rész)

A bejelentett részesedés értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó árfolyamnyereséggel – levonva ebből az üzleti vagy cégérték kivezetése folytán elszámolt ráfordítást – csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha a részesedést az adózó (ideértve annak jogelődjét is) az értékesítés előtt legalább egy évig folyamatosan kimutatta eszközei között a könyvekben.