Az eÁFA éles tesztje számos kérdést vetett fel
A tanulási időszakban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye mindenre választ ad, amit a rendszerről tudni kell!
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Uniós csatlakozásunk óta egyre erősödő tendencia, hogy a magyarok külföldön vállalnak munkát. Erre általában kiküldetés alapján, ritkábban egyéni munkavállalás keretében kerül sor. A külföldről származó jövedelem adózásával kapcsolatos kérdéseket boncolgatja Gódor Sándorné cikke az Adó szaklap 2007/11-12. számában.
A munkáltató által elrendelt külföldi munkavégzés alapvetően kétféle módon valósulhat meg. Attól függően, hogy a magánszemélynek csak esetenként, többnyire viszonylag rövid ideig kell a külföldi kiküldetést teljesítenie (pl. tanulmányút, tapasztalatcsere, valamely munka betanulása stb.), vagy huzamosabb – esetleg előre meghatározatlan – ideig kell külföldön dolgoznia, ideiglenes, valamint úgynevezett tartós külszolgálatot különböztetünk meg.
Akár belföldi magánszemély külföldi munkájáért kapott jövedelméről, akár külföldi magánszemély belföldön szerzett jövedelméről van szó, elsőként azt kell tisztázni, hogy Magyarországnak van-e az adott országgal a kettős adóztatás elkerüléséről nemzetközi egyezménye, vagy nincs. Ha a külföldi állammal nincs ilyen egyezményünk, akkor a magyar illetőségű magánszemély összes jövedelmének adóztatására – függetlenül attól, hogy belföldről vagy külföldről származik – a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ilyenkor előfordulhat, hogy a külföldi jövedelem, vagyon után az adóalanynak két államban is adót kell fizetni.
Magyarországnak a legtöbb európai állammal, de számos Európán kívüli országgal is van kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Az egyezmények, többnyire hasonló módon, kiindulópontként meghatározzák az adóalany – esetünkben a magánszemély – illetőségét. Ezt követően jövedelemfajtánként (a jövedelemszerzés jogcímeit figyelembe véve) rögzítik, hogy a két állam közül melyikben kell adózni és meghatározzák a kettős adózás elkerülésének a módszerét, illetőleg a beszámítás módját és annak mértékét is.
Az illetőséget alapvetően a lakóhely, az állandó tartózkodási hely, az üzletvezetés helye vagy a létérdekek központja, illetve az állampolgárság határozza meg. Mindig az utóbbi ismérv a döntő, ha az előző alapján nem állapítható meg az illetőség. Amennyiben a felsorolt ismérvek alapján sem lehet megállapítani az illetőséget, akkor egyeztető eljárást kell lefolytatni ennek eldöntésére. (Az Adó szaklap 2007/11-12 számában megjelent cikk részletesen foglalkozik az illetőség megállapításával.)
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben bizonyos közös vonásokat is fellelhetünk, amelyek általában valamennyi egyezményben, vagy legalábbis azok többségében előfordulnak. Így összefoglalhatók a külföldi jövedelem adóztatásával kapcsolatos alapelvek. Az egyezmények általában úgy rendelkeznek, hogy
Gódor Sándorné cikke teljes terjedelemben (kiküldetésből származó munkabér illetve az utazási költségek, szállásköltség, napidíj, ellátmány adókötelezettségének szabályai) az Adó szaklap 2007/11-12. számában olvasható.
A tanulási időszakban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye mindenre választ ad, amit a rendszerről tudni kell!
Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.
Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!