A Kürosz-henger és az emberi jogok – 2. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az emberi jogok történetében fordulópontokat jelentett az 1789-es francia forradalom, a II. világháború utáni nemzetközi helyzet, valamint az Európa Tanács megalakulása. Magyarország 1990 óta tagja az Európai Tanácsnak, 1993-ban ratifikálta a magyar Országgyűlés az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt.

Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra.

(részlet az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló ENSZ-egyezményből)

Az emberi jogokat a történelem folyamán általában hatalomtechnikai eszközként használták. Így tett Nagy Kürosz is, mikor deklarálta birodalmában a vallásszabadságot, hazaengedte a zsidókat a babiloni fogságból (stb.). Nagy Küroszról és agyaghengeréről részletesen írtunk az 1. részben.

A Perzsa Birodalom 2500 éves fennállása ünnepségeinek hivatalos emblémája, közepén a Kürosz-hengerrel (1971)

Előfordult, hogy az emberi jogok biztosítására kényszer hatására vállalt kötelezettséget a regnáló hatalom. Az ilyen kényszert sokszor egy-egy társadalmi réteg fenyegetettségének, vagy helyzete megerősítésének szándéka váltotta ki. Jó példa erre a Magna Charta 1215-ös, vagy a magyar Aranybulla 1222-es kiadása. Ezekben a dokumentumokban a nemességnek, papságnak, kisebb részben a kialakuló polgárságnak biztosítottak jogokat az uralkodók (az már egy más kérdés, hogy mennyire tartották be a deklarált jogokat).

Az emberi jogok deklarálására a XX. század közepéig mindig erős korlátozások mellett került sor.

Például a sokszor emlegetjük pozitív példaként az ókori Görögországban (Athénban) gyakorolt közvetlen demokráciát. Csakhogy! Ennek a közvetlen demokráciának csak a teljes jogú athéni felnőtt férfiak voltak a részesei. A nők, a gyermekek, a rabszolgák, az idegenek (például kereskedők) lényegében semmilyen joggal nem rendelkeztek.

Bármilyen deklarációkra is került sor, mindig voltak kivételek. Az uralkodók, a regnáló hatalom irányítói maguknak sokkal többet biztosítottak, gyakran jogi előírások nélkül is, vagy mentesítették magukat a jogi előírások alól.

Ennek máig élnek maradványai. Ilyennek tekinthetők a nemzetközi jogban a diplomáciai mentességi szabályok, vagy a törvényhozások választott képviselőinek mentelmi jogai. Persze, amikor ezekkel kapcsolatban kérdések merülnek fel, mindig képesek „megmagyarázni” a jogok fenntartásának szükségességét!

Nagy Kürosz öröksége

Nagy Kürosz hatalmas birodalma és – a kor körülményei közötti – eredményes uralkodása példaképpé emelte már az ókorban. A perzsa uralkodók saját hatalmukat, identitásukat erősítették azzal, hogy hangoztatták Nagy Kürosszal való kapcsolatukat, a Perzsa Birodalom folytonosságát. Élt ezzel Dareiosz, Xerxész, de még az utolsó perzsa sah, Mohammad Reza Pahlavi is (persze ez sem mentette meg uralmát, 1979-ben el kellett menekülnie országából).

Nagy Küroszt olyan államférfiak, hadvezérek is példaképnek tekintették, mint például Nagy Sándor, Thomas Jefferson (a Függetlenségi Nyilatkozat fő szerzője) vagy Ben Gurion (Izrael állam megalapítója).

A küroszi mítoszt már alig egy évszázaddal Kürosz halála után leírta Xenophón (Kr.e. 434/427 – Kr.e. 355) a Kürosz nevelkedése című művében. Később (mások mellett, még mindig az ókorban!) Josephus Flavius vagy Plutarkhosz is részletesen írt Nagy Küroszról. Minden bizonnyal az egyik legjelentősebb hatást a mítosz kialakulására az eredményezte, hogy a Biblia is több helyen dicséri Küroszt, egy helyen egyenesen Isten felkentjének, tehát Messiásnak minősítve őt.

Thomas Jefferson két példánnyal is rendelkezett Xenophon könyvéből. Az egyikbe írt jegyzeteiből ismeretünk van arról, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat, illetve az Egyesült Államok alkotmányának megfogalmazásánál figyelembe vette a Nagy Küroszról írottakat is.

Nem valószínű, hogy a Kürosz hengert az ókori történetírók vagy a Biblia megszövegezői ismerték volna (sehol nem említik). A hengert csak 1879-ben fedezték fel, találták meg egy templom alapjaiban. A henger az előbbiekben felsoroltak közül egyedül Mohammad Reza Pahlavi sahnak jelentett hivatkozási alapot, nem véletlen, hogy a Perzsa Birodalom 2500 éves fennállásának évfordulójára rendezett monumentális ünnepségsorozatnak egyik jelképe volt maga a henger. Hogy miért éppen Kr. előtt 529-től, Nagy Kürosz halála utáni évtől eredeztették a Perzsa Birodalmat, az rejtély, valószínűleg a politikai megfontolások fontosabbak voltak a történelmi tényeknél.

A Perzsa Birodalom 2500 éves fennállása alkalmából kibocsátott aranyérme, közepén a Kürosz-hengerrel (1971)

Francia forradalom

A Franciaországban kitört 1789-es forradalomban a jogokkal nem (vagy alig) rendelkezők lázadtak fel a jogokat birtoklók (bitorlók) és a magukat a jog fölé helyező uralkodói elit ellen. A forradalom hármas jelszava: „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” (Liberté, Égalité, Fraternité) máig ott olvasható számos középületen. „A szabadság lényege, hogy azt tehetjük, ami nem árt mások jogainak.” Franciaország szép jelszavai persze sem akkor, sem máig nem érvényesülnek teljeskörűen (erről nem a szép eszmék tehetnek).

A forradalom idején megfogalmazott Emberi és polgári jogok nyilatkozata (1789. augusztus 26-án fogadta el az Alkotmányozó Nemzetgyűlés) máig ’zsinórmércéje’ a hasonló jellegű deklarációknak. Ennek bemutatását most mellőzzük, a későbbiekben még visszatérünk rá.

Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

A II. világháború után, 1946-ban Truman elnök a korábbi elnök özvegyét, Eleanor Rooseveltet (1884-1962) delegálta az USA képviselőjeként az ENSZ közgyűlésébe. Roosevelt asszony még abban az évben elnöke lett az újonnan alakult Emberi Jogi Bizottságnak.

Kivételes tehetsége már first ladyként is ismertté vált. Több mint 300 sajtótájékoztatót tartott férje elnökségének 12 éve alatt (elődjei egyet sem), saját rovata volt egy újságban, ahol My day címmel rendszeresen jelentek meg írásai. Már first ladyként is harcolt a rasszizmus ellen, segítette az emberi jogaiban megsértetteket. Egyáltalán nem mellékesen, támogatta gyermekbénulásban szenvedő férje politikai tevékenységét, választási kampányait.

Élete legnagyobb eredménye volt, hogy az ENSZ közgyűlése 1948. december 10-én elfogadta az irányításával megfogalmazott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. 1950 óta ezt a napot az Emberi Jogok Világnapjaként ünnepeljük.

Eleanor Roosevelt és az Emberi Jogok Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem jogszabály, nincs alkalmazási kötelezettsége, hanem – ahogyan a címében is szerepel – nyilatkozat. Betűi, szavai annyit érnek, amennyit az ENSZ tagállamok abból betartanak, magukévá teszik, saját jogrendszerükbe beépítik. A magyar Országgyűlés a nyilatkozat elfogadásának 50. évfordulóján is „csak” egy politikai nyilatkozattal (lásd a 2. számú mellékletben) deklarálta annak fontosságát, iránymutató szerepét.

A nyilatkozat részletes ismertetését mellőzzük, az jó néhány helyen megtalálható az interneten is, az 1. számú mellékletben is csak egy rövidített változatát adjuk meg a 30 pontból álló Nyilatkozatnak. Figyelemre méltó, hogy az első négy pont nagy rokonságot mutat Kürosz-hengeren is megtalálható jogokkal.

Európa: az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről

Európában, azon belül Magyarországon is, sokkal erősebb az emberi jogok helyzete, mint általában a világban!

Winston Churchill 1946. szeptember 19-én beszédet mondott a Zürichi Egyetemen, amelyben „Európai Egyesült Államok” megalakítását szorgalmazta. Ez ugyan nem jött létre, de 1949-ben megalakult az Európa Tanács, amely egy regionális, nemzetközi szervezet, székhelye Strasbourg. Ennek a szervezetnek bármely európai állam tagja lehet, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat. Az Európa Tanácsnak nincs közvetlen köze z Európai Unióhoz, és nem tévesztendő össze az Unió egyik legfelsőbb szervével, az Európai Tanáccsal!

Az Európa Tanács tagállamai

Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt a Tanács akkori tagjai 1950-ben fogadták el, amely nevesíti az emberi jogokat, illetve létrehozta – szintén strasbourgi székhellyel – az Emberi Jogok Európai Bíróságát. Az egyezménynek számos kiegészítő jegyzőkönyve is létezik. Az egyezmény keretjellegű, az egyes jogok tartalmát az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga tölti ki tartalommal.

Az Európa Tanácsnak jelenleg 47 tagja van. Magyarország 1990-ben lett a szervezet tagja, 1993-ban ratifikálta a magyar Országgyűlés az az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről egyezményt (1993. évi XXXI. törvény). A ratifikálással Magyarország elfogadta magára nézve az egyezmény alkalmazását, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatóságát.

A bíróságnak 1991 óta folyamatosan van magyar tagja is (Baka András, Sajó András, majd Paczolay Péter a magyar bírók).

Magyarországgal szemben tucatnyi ügyben hozott elmarasztaló ítéletet a bíróság. Ezekben – például – a szólásszabadság, a választási jog, a fogvatartás körülményei, illetve rendőri bántalmazás miatt marasztalták el a magyar államot, és kártérítés fizetésére kötelezték.

Nem felhőtlen a magyar állam és az Emberi Jogi Bíróság kapcsolata. 2017-ben menekültügyben marasztalták el a magyar államot, ami után szóba került, hogy Magyarország kilép az az Emberi Jogok Európai Egyezményéből. Erre nem került sor, de az eset is jól mutatja, hogy mennyire sérülékeny a jogértelmezés számos kérdésben.

Az Egyezmény néhány pontját a 3. sz. mellékletben mutatjuk be. Ezek inkább csak címszavak, kiragadott felsorolás a terjedelmes egyezményből, a teljes anyag, kiegészítő jegyzőkönyveivel együtt különböző jogtárakban érhető el.

Az Európa Tanács székháza Strasbourgban

Irodalom:

1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (teljes szöveg)

Flavius, Josephus: A zsidók története (Renaissance kiadás, Budapest, 1946)

Mik az emberi jogok?

Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok – Nagy Sándor (Helikon Kiadó, Budapest, 2015)

Xenophón: Kürosz nevelkedése – Anabazis (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1979)

Mellékletek:

1. sz. melléklet

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyszerűsített verziója

1. cikk Minden emberi lény szabadon születik, egyenlő méltósággal és jogokkal rendelkezik.
2. cikk Az ebben a Nyilatkozatban szereplő emberi jogok mindenkit megilletnek függetlenül az illető származásától, bőrszínétől, nemétől, vallásától, politikai véleményétől, vagyoni helyzetétől vagy bármely más körülményétől.
3. cikk Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a biztonsághoz.
4. cikk Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani. A rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden formája tilos.
5. cikk Senkit sem lehet megkínozni. A kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetés vagy bánásmód is tilos.
6. cikk Bárhol is jársz a világban, a jogaidat el kell ismerni, a törvényeknek pedig védelmet kell nyújtaniuk a számodra.
7. cikk A törvény előtt mindenki egyenlő.
8. cikk Bírósághoz fordulhatsz, ha sérülnek az emberi jogaid.
9. cikk Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.
10. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét egy független és pártatlan bíróság, egy méltányos és nyilvános eljárásban tárgyalja meg.
11. cikk Mindenkit ártatlannak kell addig tekinteni, ameddig bűnösségét egy tisztességes eljárásban be nem bizonyítják. Csak akkor lehet valakit elítélni, ha az, amit tett, az elkövetés pillanatában bűncselekmény volt. Csak olyan büntetést lehet kiszabni, amit a törvény megállapít.
12. cikk Jogod van a magánélethez és a jó hírnévhez.
13. cikk Az országodon belül jogod van szabadon mozogni és költözni. Elhagyhatod az országod és oda vissza is térhetsz.
14. cikk Ha üldöznek, jogod van menedéket és védelmet kérni egy másik országban.
15. cikk Jogod van ahhoz, hogy állampolgára legyél egy országnak, ettől önkényesen nem foszthatnak meg.
16. cikk Jogod van összeházasodni és családot alapítani az általad választott emberrel, ha ezt mindketten akarjátok.
17. cikk Tulajdonod lehet, és ettől nem foszthatnak meg önkényesen.
18. cikk Szabadon döntheted el, hogy követsz-e és ha igen, akkor milyen vallást, és arról is te döntesz, hogyan gyakorlod azt.
19. cikk Jogod van azt gondolni és mondani, amit akarsz.
20. cikk Jogod van békésen tüntetni, és békés célok elérésére szervezeteket alapítani vagy ilyenekhez csatlakozni.
21. cikk Jogod van részt venni a közügyekben. Rendszeresen választásokat kell tartani, ahol mindenki titkosan szavazhat. Mindenki szavazata ugyanannyit ér.
22. cikk Jogod van a szociális biztonsághoz, és élhetsz a társadalom nyújtotta gazdasági, szociális és kulturális lehetőségekkel.
23. cikk Jogod van az általad megválasztott munkához és ezért méltányos fizetést kell kapnod. Egyenlő munkáért egyenlő fizetés jár.

    2. sz. melléklet

1/1998. (XII. 16.) OGY politikai nyilatkozat az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 50. évfordulója alkalmából

A Magyar Országgyűlés az ENSZ 1948. december 10-i Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát mérföldkőnek tekinti az emberi jogokért folytatott küzdelemben.

A Nyilatkozat időtálló és időszerű dokumentum, melynek következetes és maradéktalan érvényesítése a jelen és jövő nemzedékek számára megkerülhetetlen erkölcsi és politikai kötelesség. Mi, a magyar nép demokratikusan választott parlamenti képviselői ismételten hitet teszünk az Egyetemes Nyilatkozatban lefektetett alapvető célok mellett. Megerősítjük együttműködési szándékunkat az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ emberi jogi szervezeteivel, az Interparlamentáris Unióval és mindazon nemzetközi és hazai civil szervezetekkel, amelyek elismerésre méltóan tevékenykednek az emberi jogok védelméért.

A XXI. század küszöbén elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a világ számos országában ma is nap mint nap megsértik az alapvető emberi jogokat. Ártatlan emberek milliói válnak a politikai terror, az erőszak, a szegénység és nyomor áldozataivá, a környezet egyre általánosabb szennyezése a jövő nemzedékeit is fenyegeti. Jogsértő, hátrányos megkülönböztetés, előítéletesség, gyűlöletkeltés sújtja, sőt időnként létében veszélyeztetheti a nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi és más kisebbségeket.

Magyarország az általa elfogadott nemzetközi emberi jogi egyezmények szellemében következetesen fellép az emberi jogok megsértése ellen, határain belül és a nemzetközi szintéren egyaránt. Az Országgyűlés megerősítette az ENSZ legfontosabb emberi jogi egyezményeit, különös tekintettel a Polgári és Politikai Jogok, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára. Közép- és Kelet-Európa államai közül a nemzetközi emberi jogi küzdelem részeként Magyarország elsőként írta alá az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Soron lévő feladatunknak tekintjük a Vendégmunkások és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi megállapodás és az Európai Szociális Charta mielőbbi megerősítését.

Nemzeti kötelezettségünk, hogy a törvényalkotás eszközével hozzájáruljunk hazánk valamennyi polgára emberhez méltó életéhez, különös tekintettel a hátrányos helyzetben élők gazdasági és szociális felemelkedésére. Következetesen érvényesíteni kell a hazai kisebbségek jogait, a nők teljes egyenjogúságát, a közéletbe történő fokozottabb bekapcsolását, a gyermekekről és az idősekről történő gondoskodást. Fel kell lépni az előítéletesség, a rasszizmus valamennyi formája ellen. Hazánk alkotmányának szellemében vállalunk felelősséget a határainkon túl élő magyarok sorsának alakulásáért, segítséget nyújtunk fennmaradásukhoz, anyanyelvi, nemzeti, kulturális fejlődésükhöz.

Mindezen célok és törekvések megvalósítása érdekében az emberi jogi dokumentumok tiszteletben tartására és következetes érvényesítésére szólítjuk fel hazánk valamennyi állampolgárát, politikai vezetőket, pártokat, egyházakat, civil szervezeteket, minden jóakaratú embert.

3. sz. melléklet

Címszavak az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményből

Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására.

Jogok és szabadságok:

– Élethez való jog,

– Kínzás tilalma,

– Rabszolgaság és kényszermunka tilalma,

– Szabadsághoz és biztonsághoz való jog,

– Tisztességes tárgyaláshoz való jog,

– Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül,

– Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog,

– Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság,

– Véleménynyilvánítás szabadsága,

– Gyülekezés és egyesülés szabadsága,

– Házasságkötéshez való jog,

– Hatékony jogorvoslathoz való jog,

– Megkülönböztetés tilalma,

– Az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén,

– Külföldiek politikai tevékenységének korlátozása,

– Joggal való visszaélés tilalma,

– Tulajdon védelme,

– Oktatáshoz való jog,

– Szabad választásokhoz való jog,

– Adósságokért való szabadságelvonás tilalma,

– Mozgásszabadság,

– Saját állampolgárok kiutasításának tilalma,

– Külföldiek kollektív kiutasításának tilalma,

– Halálbüntetés eltörlése,

– Halálbüntetés háború idején,

– Házastársak egyenjogúsága.

---