Állami kézelésbe adná az adóslistákat az adatvédelmi biztos


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hitelinformációs nyilvántartások, az adóslisták állami kezelésbe vételét kezdeményezte a jogalkotónál Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsman sajtóközleménye szerint az utóbbi hónapokban megkezdődött a negatív lista mellett üzleti alapon működő, a jó adósokról is adatokat tároló nyilvántartások kiépítése.

A pénzügyi vállalkozások ezeket a rendszereket látszólag a hiteladósok önkéntes hozzájárulása alapján építik fel. A biztos szerint azonban az önkéntes hozzájárulást kérdésessé teszi a felek közötti gazdasági erőegyensúly hiánya: így valójában az állampolgárok alkotmányos jogainak korlátozása lesz az eredmény, állami kontroll nélkül.

Jóri András szerint sürgős állami beavatkozásra van szükség, amelynek keretében a jogalkotó a megfelelő állami szervhez telepíti a központi hitelinformációs rendszer működtetését, és az e rendszeren kívüli hitelinformációs célú nyilvántartások vezetését megtiltja. A biztos szerint ugyanis a több százezer személy hitelügyletét érintő adatbázis kezelése és működtetése nagyobb garanciával biztosítható az ilyen feladattal törvény alapján felruházott állami adatkezelő révén.

A szabályozás keretében lehet felmérni azt is, szükséges-e a jelenlegi nyilvántartás adattartamának esetleges bővítése, illetve szolgálja-e a közérdeket a jól teljesítő adósokról történő adatgyűjtés. Amennyiben ezzel kapcsolatos közérdek kimutatható, az ilyen adatok kezelésének feltételei az állami kontroll alatt működő adatbázisban a törvényalkotó által megfelelő garanciák mellett szabályozható – tartalmazza biztos közleménye.

A központi hitelinformációs rendszer (KHR) jelenleg is működik Magyarországon, magánszemélyek esetében azonban csak az úgynevezett rossz adósok, azaz a hiteltörlesztéssel elmaradó, vagy nem törlesztő adósok adatait tartalmazza.

Forrás: MTI


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.