A magánszálláshely-szolgáltatás adózása – számlázási szabályok (4. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk ezen fejezetében áttekintjük, hogy a magánszálláshely-szolgáltatókra az általános forgalmi adó rendszerében milyen számlázási szabályok vonatkoznak, illetve az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség miként érinti őket.

Általános szabályok

Az Áfa tv. 159. § (1) bekezdése szerint az áfaalany köteles számlát kibocsátani a belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére.

Az adóalany abban az esetben mentesülhet a számlakibocsátási kötelezettség alól, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem adóalany (vagyis magánszemély) és az ellenérték adót is tartalmazó, 900.000 forintot meg nem haladó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, továbbá számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri (Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, (3) bekezdés).

Ha az adóalany ez alapján mentesül a számlaadási kötelezettség alól, akkor nyugtaadási kötelezettség terheli [Áfa tv. 166. § 1) bekezdés a) pontja].

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletet 1. számú melléklete tartalmazza a pénztárgép alkalmazására kötelezettek körét, melynek b) pontjának 7. alpontja szerint az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási) tevékenységet folytató adóalanyok.

Mindezek alapján amennyiben a szolgáltatás igénybevevője nem adóalany magánszemély, akkor a fenti feltételek teljesülése esetén az adózó mentesülhet a számla kibocsátása alól. Ebben az esetben nyugtaadási kötelezettségének pénztárgép használatával tehet eleget. Amennyiben a szolgáltatás igénybevevője adóalany (például egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság stb.) illetve olyan magánszemély, aki számla kiállítását kéri, akkor részükre számlát kell kiállítani.

Az Áfa tv. 2021. január 4. napjától hatályos rendelkezése szerint a kibocsátott/kiállított számlákról (ideértve a magánszemélyek felé kiállított számlákat is) – függetlenül attól, hogy a számla számlázó-programmal, vagy nyomdai úton előállított nyomtatvány (számlatömb) használatával (kézi számla) került kiállításra -, online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni.

Az adózóknak továbbra is lehetőségük nyílik nyomdai úton előállított nyomtatvény (számlatömb) használatával a kézi számla kibocsátására. Amennyiben a magánszállásadó a számlát, számlával egy tekintet alá eső okiratot számlatömb alkalmazásával állítja ki, abban az esetben az Áfa tv. 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a számlán szereplő adatokról kell az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget – a számla adatainak manuálisan történő rögzítésével – teljesíteni, a NAV által erre a célra biztosított elektronikus felületen (www.onlineszamla.nav.gov.hu).

Az Áfa tv. 10. számú mellékletében szabályozott online számla adatszolgáltatási kötelezettség minden magyar adószámmal rendelkező adóalanyra vonatkozik, így az adószámos magánszemélyre is. Az adatszolgáltatási kötelezettség az áfát nem tartalmazó (pl. alanyi mentes) számlákra is kiterjed. A szabály továbbá független attól, hogy e tevékenység során a számla kibocsátása másik adóalany vagy magánszemély részére történik, mindkét esetben így kell eljárni.

A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla esetén

– ha a számlában áthárított adó összege eléri vagy meghaladja 500.000 forintot, akkor az adatszolgáltatás a számla kibocsátását követő naptári napon belül,

– ha a számlában nincs áthárított adó vagy a számlában áthárított adó kevesebb, mint 500.000 forint, akkor a számla kibocsátását követő négy naptári napon belül

kell az adatokat az Online Számla rendszerben rögzíteni.

Számlázó programmal előállított számla esetén a számlázó programnak továbbra is – a gép-gép interfész használatához szükséges azonosító adatok megküldése mellett – a számla kiállításakor azonnal, emberi beavatkozás nélkül, XML-formátumban, a NAV közleményében meghatározott módon és adatszerkezetben, elektronikus úton kell továbbítania az adatokat az Online Számla rendszerbe. Az adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha az adatszolgáltatás az Online Számla rendszerbe beérkezett és a sikeres feldolgozást a rendszer visszaigazolta.

Az említett szabályok függetlenek attól, hogy az adózó a tevékenységet adószámos magánszemélyként vagy egyéni vállalkozói minőségben folytatja.

Számlázás előlegfizetés esetén

Gyakori eset, hogy a magánszálláshely a helyfoglaláskor előleg befizetését kéri a leendő vendégtől.

Az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.

Hangsúlyozandó, hogy az áfa rendszerében előlegről csak abban az esetben beszélünk, ha a beszerző vagy igénybe vevő adóalanynak szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést megelőzően az ellenérték egy meghatározott részét, esetleg egészét megfizetni. Ennek alapján nem minősül előlegfizetésnek, így a normál teljesítési időpont szerint adózik az ügylet, ha az ellenértéket megfizetni köteles fél saját döntése alapján előbb fizet, mint a teljesítés napja van.

Amennyiben tehát a szállást igénybevevő által fizetett díj az Áfa tv. alapján előlegnek minősül, úgy a fenti törvényhely értelmében az előleget adófizetési kötelezettség terheli, melyet az előleg kézhezvételekor, jóváírásakor kell megállapítani.

Az Áfa tv. 159. § (1) bekezdése szerint az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

E § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha

a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;

b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és

ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg

bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását.

A fentiek alapján nem adóalany vevő által történő előleg fizetése esetén számla kibocsátása főszabály szerint csak kérésre kötelező. Az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés b) pontja alapján, amennyiben előleg fizetése történik nem adóalany személy, szervezet részéről (ide nem értve a nem adóalany jogi személyt), az adóalany köteles számla kiállításáról gondoskodni, ha az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, vagy ha egyébként az előző feltétel ugyan nem teljesül, de a vevő kifejezetten kéri a számla kibocsátását. Amennyiben a vevő nem kér számlát, akkor számviteli bizonylattal kell igazolni az előleg átvételét.

Adóalanynak történő szolgáltatásnyújtás esetén az előlegről minden esetben kötelező a számla kibocsátása.

A szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontjában a (vég)számla kibocsátási kötelezettségnek az Áfa tv. általános szabályai szerint kell eleget tenni.