Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részletes tájékozatót tett közzé a magánszemélyek 98 százalékos különadójára vonatkozó új szabályokról. Az új rendelkezések 2010. december 30-án léptek hatályba, ám azokat a 2005. január 1. napját követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
A 98 százalékos mértékű különadó azt a magánszemélyt terheli aki meghatározott – állami vagyonnal gazdálkodó – szervezeteknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és akinek ezen jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétele főszabály szerint a 3,5 millió forintot, speciális jogviszonyok esetén a 2 millió forintot meghaladja.
Nem köteles ugyanakkor a különadó megfizetésére az a magánszemély, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptól saját jogú nyugellátást állapítanak meg. Ennek a mentességi feltételnek tehát az a magánszemély tesz eleget, aki a munkaviszonyának fennállása alatt nem részesül nyugdíjban, és pontosan a jogviszony megszűnését követő naptól részesül saját jogú nyugellátásban, ide értve azt az esetet is, ha a magánszemély nyugdíjra való jogosultságát visszamenőleges hatállyal a jogviszony megszűnését követő naptól állapítják meg.
A 2010. december 30-át megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető.
A tájékoztató felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2005. január elseje és 2010. december 29-e között juttatott, a különadó alapját képező kifizetésekkel összefüggésben az adókötelezettséget az alábbiak szerint kell megállapítani:
A magánszemély főszabály szerint 2011. május 20-áig – az egyéni vállalkozónak minősülő és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély 2011. február 25-éig – a különadó-kötelezettségét megállapítja és az erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti. A magánszemély a bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét.
Tehát a magánszemélynek a különadó-alap után a jövedelemszerzés eredeti időpontjában irányadó szabályok szerint megállapított közterhek együttes összegét – a különadó-előleget – ki kell egészítenie 98 százalékra. A különadó előlegét úgy kell megállapítani, hogy egyrészt meg kell állapítani, hogy a magánszemélyt a különadó alapját képező bevétel megszerzésének évében vagy éveiben milyen közterhek terhelték. Másrészt meg kell állapítani azt, hogy a magánszemélyt a különadó alapját képező bevétel megszerzésének évében vagy éveiben milyen összegű közterhek terhelték volna abban az esetben, ha a különadó alapot képező jövedelmet nem szerezte volna meg.
Ennek a két összegnek a különbözete képezi a különadó-előleg összegét. A leírt számítást részben a magánszemély éves bevallásai, illetve az egyéni járulékokkal kapcsolatban a kifizetők információi alapján lehet elvégezni.
A különadó alapjául szolgáló kifizetést juttató szervezet, illetve annak jogutódja (kifizető) magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről.
A kifizető az adatszolgáltatásban feltüntetendő adatokról és más, a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a magánszemély kérésére, a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.
Forrás: APEH tájékoztató
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
