Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy magyar állam által pénzelt alapítványhoz is köthető a szlovák rendszámos adóelkerülésben utazó szlovákiai magyar vállalkozó „”biznisze”” – értesült az Új Szó.
„”A magyar államtól kapnak támogatást, mégis annak költségvetését segítenek megrövidíteni”” – számol be szalagcímben címoldalán a pozsonyi Új Szó szombati száma arról, hogy a révkomáromi Selye Alapítvány vezetőjének magánvállalkozása a magyarországi adórendszert megkerülő szolgáltatás keretében magyarországi vállalkozóknak intéz szlovák gépkocsirendszámokat.
A lap több írásban is beszámol és „”etikátlan ügyletnek”” minősíti, hogy a szlovákiai magyar vállalkozó, Szabó Zoltán, a Selye János Egyetemért Alapítvány ügyvezetője, a Ganador Kft. tulajdonosa, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje által vezetett alapítvány nevéhez olyan ügyletek kötődnek, amelyek révén „”több millió koronával segítettek megrövidíteni a magyar költségvetést, miközben bevételeik nagy része magyar közpénzekből származott””.
„”Szabó Zoltán lapunk kérdéseit azzal hárította el, hogy minden, az alapítvánnyal kapcsolatos ügyben Bauer Edit, a kuratórium elnöke (egyben az MKP – Magyar Koalíció Pártja – európai parlamenti képviselője) hivatott nyilatkozni. Szabó nem reagált a vállalkozását firtató kérdésekre sem.
Albert Sándor, a Pro Selye Universitas alap ügyvezetője (egyben a komáromi egyetem rektora) szintén Bauerhez irányított minket. Arra a kérdésre, mennyire tartja etikusnak Szabó bizniszét, nem kívánt válaszolni”” – írja az Új Szó, majd így folytatja: „”Bauer Editet az utóbbi napokban nem tudtuk telefonon elérni, ám korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az alapítvány júniusi kuratóriumi ülésén ezzel a problémával is foglalkoztak. „”Ezt azzal zártuk le, hogy az alapítvány kuratóriumának az ügyhöz semmi köze”” – mondta Bauer. „”Nem tudom milyen indokkal vontuk volna felelősségre Szabót – tette hozzá”” – írta az Új Szó.
Információink szerint a kuratórium azzal zárta le az ügyet, hogy indokolatlanok a vádak – teszi hozzá a lap, majd így folytatja: „”Szabó cége viszont a lapunk birtokába került felvételek alapján valóban a fentiekben leírt tevékenységet folytatja. Magyarországi vállalkozóként kértünk tanácsot a Ganador munkatársaitól, akik nem utasítottak el bennünket, s azt felelték, a vállalat valóban foglalkozik szlovák rendszámok intézésével””.
A lap további, az üggyel foglalkozó írásából kiderül: A Danubius kollégium épületében, ahol a Ganador is székel, 13, túlnyomórészt magyar állampolgárok alapította vállalkozás van még bejegyezve. Tudnivaló, hogy a szlovák rendszám megszerzésére Szlovákiában bejegyzett vállalkozásnak van csak lehetősége.
Mint az Új Szó írja, a Selye János Egyetemért Alapítványt 2001-ben azért hozták létre, hogy magyarországi egyetemek kihelyezett révkomáromi képzéséit intézze. „”Magyar állami pénzekből ingatlanokat vásároltak és újítottak fel””. 2006-ban a szervezet a szlovákiai alapítványok nagyságrendjében a 12. helyet foglalta el, közel 40 millió koronás évi bevétellel.
„”Az alapítvány a Selye Egyetem (az egyetlen önálló szlovákiai magyar felsőoktatási intézmény) létrejötte után felszámolás alá került, ingatlanjainak nagy részét a Pro Selye Universitas nonprofit alap vette át. Hivatalosan már a Danubius kollégium is az alap tulajdona, ám még mindig az alapítvány kezeli”” – így a meglehetősen zavaros jogviszonyokat ismertetni próbáló lap, amely végül a Danubius épületében székelő Ganador tulajdonosát, Szabó Zoltánt is megszólaltatja, aki lap kilenc kérdése elől következetesen kitérve, hat esetben Bauer Edithez, a kuratórium elnökéhez utasítja az ügyet firtató újságírót.
A lap végül megjegyzi, hogy magyarországi becslések szerint Magyarországon tízezer Szlovákiában bejegyzett gépjármű közlekedik, s ezáltal a magyar költségvetés „”több százmillió forinttól esik el””.
A Miniszterelnöki Hivatal egyelőre tájékozódni próbál a sajtóhír nyomán.
Forrás: FigyelőNet
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
