A magyar bankadó alapja igazságtalan?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A svájci frankban eladósodottak helyzetén csak az érintettek összefogásával lehet javítani, amelyhez a kormány, a bankok és maguk az adósok aktív együttműködésére és erőfeszítésére van szükség – mondta Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a Népszava pénteki számában megjelent interjúban.

„”Minden egyéb megközelítés, így a kormány napvilágot látott nyolcpontos javaslata is inkább politikai, kommunikációs vagy technikai jellegű, és mint ilyen, nem jelenti a probléma érdemi megoldását”” – jegyezte meg.

A bankvezér szerint rossz üzenet mindaz, amit a mostani és az előző kormány is tett a svájci frankban eladósodottak ügyében. Mint mondta, ebből ugyanis sokan azt a következtetést vonhatják le, hogy nem kell fizetni a részleteket. Ez önmagában megkérdőjelezheti az egyik legfontosabb alapelvet, hogy a szerződéseket be kell tartani.

Felcsuti Péter az interjúban azt mondta: ugyancsak negatív következménnyel járhat a jelzáloghiteleknél a kilakoltatási moratórium fenntartása. „”Azzal együtt, hogy mindenki tisztában van az ilyen esetek szomorú társadalmi következményeivel, nem elfogadható, hogy ilyen mértékben válik kérdésessé egy piacgazdasági instrumentum, a jelzálog felhasználásának a lehetősége a hitelezők számára”” – mondta.

A bankvezér szerint ugyan minden alapja megvan annak, hogy most a bankokat is terherviselésre szólítsák fel, a kormány által kivetett rendkívüli bankadó – összehasonlítva a hasonlókkal Európában – valóban nagyon magas. Jelentős mértékben érinti a bankok eredményességét, és rontja a bankok hitelezési hajlandóságát, illetve megdrágítja a pénzügyi szolgáltatásokat, legfőképpen a hiteleket. Felcsuti Péter szerint a hivatkozás is téves és igazságtalan is, hiszen a magyarországi bankok nem kaptak a idején állami segítséget, azaz nem lehet arra hivatkozni, hogy az adó annak ellentételezése lenne.

A magyar bankadót egyszerűen azért határozta el az új kormány (hasonlóan az elődjéhez, hiszen már korábban is
volt rendkívüli bankadó, csak sokkal kisebb), hogy betömje a költségvetésben keletkezett lyukakat. „”A legnagyobb hibája a magyar bankadónak, hogy a rövid távú előnyökért hosszú távú áldozatot, illetve költséget vállal”” – jegyezte meg.

A bankvezér szerint a kétéves pénzügyi válság rövid időn belül nem fog megismétlődni. Recesszióra, azaz elhúzódó stagnálásra vagy nagyon lassú növekedésre azonban számítani lehet.

Forrás: Privátbankár.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.

2024. május 24.

A közvetett adózás rendszere Egyiptomban (1. rész)

Egyiptom modern áfa-szabályozása 2016-ra datálható, ekkor lépett életbe az új áfa-törvény, amely felváltotta a korábbi termék-szolgáltatás jellegű adót. A törvény két jelentős módosításon esett át, először 2020-ban, majd 2022-ben.