Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) arra kéri a kormányt, hogy a mozgáskorlátozott vállalkozók, valamint a fogyatékos embereket ellátó intézményeknek szolgáltatást nyújtó szakemberek a jövőben is a kata szabályai szerint adózhassanak, számlázhassanak.
A MEOSZ azt kéri a kormánytól, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban és fogyatékossági támogatásban részesülők minősüljenek főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, és így továbbra is választhassák a katát.
Javasolják továbbá a súlyosan fogyatékos embereknek járó adókedvezmény kiterjesztését, vagy más kedvezmény biztosítását, valamint annak lehetővé tételét, hogy az alacsonyabb (például a hárommillió forintot el nem érő) éves jövedelemmel rendelkező megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő adózók a tényleges jövedelmükhöz igazodó társadalombiztosítási járulékot fizethessenek, vagy közterheik egyéb módon csökkenjenek.
A MEOSZ szerint az új kata-szabályozás a civil (közhasznú) szervezeteket is hátrányosan érinti, eddig ugyanis a fogyatékossággal élő embereknek nyújtott támogató, fejlesztő vagy egészségügyi szolgáltatásokra nem kellett teljes állásban szakembert foglalkoztatniuk, azt igényeikhez mérten a kata szerint adózó pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok, gyógytornászok biztosították.
Ezért a szervezet azt is kéri a kormánytól, hogy ezek a szakemberek továbbra is kata-adózóként számlázhassanak a civil szervezeteknek, valamint a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekeket és felnőtteket ellátó egészségügyi, köznevelési és szociális intézményeknek.
(MTI)
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
