Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ugyanis az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését, miszerint a tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató magánmunkáltató a munkavállalónak okozott kárért csupán vétkessége esetén felel.
Az Alkotmánybíróság 41/2009. (III. 27.) AB határozatával 2009. december 31-i hatállyal megsemmisítette a Munka Törvénykönyve 175. §-ának (1)-(2) bekezdéseit.
A hatályos rendelkezés alapján a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató, a munkavállalónak okozott kárért vétkessége esetén felel. Ezzel szemben a 174. §-ban meghatározott általános szabály értelmében a munkáltató felelőssége objektív.
Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában többek között kifejti, hogy önmagában a foglalkoztatotti létszám alapján a munkáltató gazdasági helyzete, teljesítő képessége, pénzügyi helyzete nem ítélhető meg. Kizárólag a munkáltató cégformájától sem függ a fizető-, illetve teljesítőképessége. A munkáltató egyebekben a munkavállaló alkalmazásának időtartama alatt bármikor gazdasági társasággá alakulhat át és ekkor már az általános szabályok szerint felel.
A taláros testület megállapította, hogy nincs ésszerű alkotmányos indoka a munkáltatói felelősségi alakzatok közötti, a cégformán és a főfoglalkoztatotti létszámon alapuló különbségtételnek.
A testület a megsemmisítés időpontjának meghatározásakor figyelemmel volt arra, hogy a megfelelő időt biztosítson a munkáltatóknak a megváltozott jogi helyzethez való alkalmazkodásra.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
