A NAV célkerszetjében a jogi és adószakértők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számítógép jelöli ki a kockázatos adózókat, de a NAV különös figyelmet fordít az induló vállalkozásokra, a számlázási láncokra, az áfabevallásokra, valamint a transzferárakra is. A szokásosnál több ellenőrzésre számíthatnak a nagykereskedők és a szállítmányozók. Folytatódnak a vagyonosodási vizsgálatok is.

A költségvetési bevételek több mint 92 százalékát – az idén mintegy 10 500 milliárd forintot, a tavalyinál 1000 milliárd forinttal többet – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kell biztosítania, amit az adózói bázis szélesítésével kíván elérni – mondta Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese csütörtökön.

Az adózási területen mintegy négyezer revizor dolgozik, akiknek 1,6-1,7 millió vállalkozással kell aktívan foglalkozniuk, míg szja bevallást mintegy 4,5 millió magánszemély ad be. A kockázatelemzés és ellenőrzésre való kiválasztás már jó ideje számítógépes rendszerrel történik; ki kell választani, melyek azok a rétegek és kötelezettségszegések, amelyek a legnagyobb valószínűséggel, a legnagyobb mértékű költségvetési kárt okozhatják, és rájuk kell az ellenőrzés során fókuszálni – ismertette.

A számítógépes kiválasztáshoz nyújt majd segítséget új intézményként a becslési adatbázis, amelybe minden adat bekerül, amely tevékenysége során a NAV tudomására jut, így például az adóbevallások, kapcsolódó vizsgálatok során szerzett információk. Az újonnan alakult cégeknél kérdőív segítségével mérik fel, igényelnek-e különleges figyelmet, például mert bizonytalan a pénzügyi helyzetük.

Az induló cégek esetében a prevenció, a „fantom” cégek kiszűrése a cél, az adóhatóság figyelmére lehet számítani például, ha a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja. „Örültünk volna, ha ez megszűnik” – jegyezte meg az utóbbival kapcsolatban Varga Árpád. Kockázati tényezőnek tekinti a NAV azt is, ha a cég megalakulását követően – különösen alacsony jegyzett tőke esetén – jelentős forgalmat, illetve nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható áfát vall be a cég.

A működő vállalkozások esetében az adóbevételek biztosítása, a működés nyomon követése az ellenőrzés célja az adóminimalizálás visszaszorítása érdekében. E körben egyebek mellett egyedi kockázatelemzésre ad okot, ha a kapcsolatrendszer, számlázási láncolat alapján szervezett csalásban való részvétel gyanúja merül fel vagy gyakori a székhely-, tulajdonosváltás.

A megállapítások döntő része – 2010-ben 83,1, 2011-ben 85,5 százaléka – az áfából származik, közel 3000 milliárd forintot képvisel a bevételekben – ismertette az elnökhelyettes. Áfa-vizsgálatokra elsődlegesen a nagyobb forgalmú, jelentős kockázatot hordozó adózók, a körbeszámlázásos ügyletek, csalárd értékesítési láncolatok, számlagyárak részesei, az adóminimalizálók, a személygépkocsi és egyéb jármű bérbeadással érintettek számíthatnak.

A társasági adózásban az adóhatóság továbbra is kiemelt figyelmet fordít a transzferárakra, különösen a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében, a jegyzett tőke, tőketartalék jelentős változása esetén pedig továbbra is kíváncsi a növekedés forrása.

Az szja vizsgálatok keretében az adóvisszaigénylések jogszerűségét vizsgálja a NAV. Vagyonosodási vizsgálatot – ebből az idén mintegy kétezret terveznek – adócsalás, bűncselekmény gyanúja, csalárd csőd esetén végeznek. Varga Árpád kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a végtörlesztésre fordított összeg eredetét nem vizsgálhatja az adóhatóság, úgy kell tekinteni, megvolt rá a fedezet, vagyis egyfajta adóamnesztiáról van szó.

A szolgáltató szektorban az idén is kiemelt figyelmet kap a nagykereskedelem (különösen a mezőgazdasági termékek ügynöki, a gabona, a takarmány-, az élőállat, a hús és húskészítmények nagykereskedelme), a közúti áruszállítás, raktározás, tárolás, munkaerő-piaci szolgáltatás vagy például a biztonsági, nyomozói tevékenység. Az ipari ágazatban a hús, baromfihús készítmények gyártói és az építőipar számíthat fokozott figyelemre.

A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések kiemelt célterülete a kiskereskedelem mellett a jogi, számviteli, adószakértői tevékenység, a magánrendelőkben végzett járóbeteg-, fogorvosi valamint egyéb humán egészségügyi ellátás lesz.

A vámszakmai területen a vámérték helyességének, kimunkálásának vizsgálatát valamint a textil-és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának fokozott ellenőrzését emelte ki Varga Árpád. A mintegy 1000 milliárd forint bevételt eredményező jövedéki ellenőrzések célja az adózatlan dohánytermékek és az illegális ásványolaj behozatalának, forgalomba kerülésének, illetve az otthoni fogyasztásra előállítható, adómentes párlat, erjesztett alkoholtermékek illegális forgalomba hozatalának megakadályozása.

Forrás: MTI


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.