Mindkét szülőnek jár pótszabadság a gyermekei után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Munka Törvénykönyvének 2012. januártól hatályos változása szerint mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után járó pótszabadságot, nemcsak a gyermeknevelésben aktívabb szerepet vállaló szülő.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 132. § (2) bekezdésének 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése szerint a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A hatályos szabályozás alapján mindkét szülőnek jár a pótszabadság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy gyermek után két nap pótszabadság jár az anya és két nap az apa részére. Az adott szülő részére a törvényben megállapított pótszabadság időtartama a másik szülő részére nem ruházható át.

A munkavállalót arra tekintet nélkül megilleti a pótszabadság, hogy ő vagy a másik szülő vállal nagyobb részt a gyerek nevelésében. A szülőt a gyermek után járó pótszabadság akkor is megilleti, ha a gyermeket nem a saját háztartásában neveli. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye ugyanakkor – a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvénnyel összhangban – a pótszabadság igénybe vételéhez a munkavállaló részéről a gyermek nevelésében való részvételt feltételezi.

A gyermekek után járó pótszabadság az örökbefogadót, a nevelőszülőt és a gyámot a vér szerinti szülővel azonos módon illeti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.