A nyugdíjbiztosításon keresztül megtakarítók 12-20 százaléka nem él az adóvisszatérítés lehetőségével


Az elmúlt 5 évben jellemzően a nyugdíjbiztosítással rendelkezők 80-88 százaléka igényelt adóvisszatérítést megtakarítására, 12-20 százaléka nem élt az állami támogatás lehetőségével – hívta fel a figyelmet szerdán a Bankmonitor.hu pénzügyi tanácsadó cég közleményében a NAV és a Magyar Biztosítók Szövetsége adatai alapján.

Kimutatták, hogy 2020-ban 72 000 ember nem igényelt adóvisszatérítést nyugdíjmegtakarítása után. Feltételezve, hogy az átlagos megtakarításuk megegyezett a visszatérítést igénylőkével, akkor elmondható, fejenként mintegy 49 000 forint, együttesen 3,5 milliárd forint állami támogatástól estek el.

Kiszámolták, az adóvisszatérítés ki nem használása a megtakarítás teljes futamideje alatt jelentős veszteséget eredményezhet. Példaként említik, ha valaki 40 éves korában kezdte a nyugdíjmegtakarítást, és havi 20 000 forintot fizetett be, amelyet évente 3 százalékkal növelt, akkor 65 éves koráig 8,75 millió forintot tett félre a számlájára. Évtizedek során így összesen 1,75 millió forintnyi szja-visszatérítést kapott, amely a hozamokkal együtt 3,7 millió forintra növekedhet, mire nyugdíjba vonul. Aki jogosult lenne az adóvisszatérítésre, de nem használja ki, ezt a pénzösszeget veszíti el, ennek következtében a nyugdíjas éveire felhalmozott megtakarítása 22,4 millió forint helyett 18,6 millió forint lesz.

Rámutattak arra, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek között vannak olyanok, akik nem fizetnek személyi jövedelemadót, ilyen például a katás vállalkozók, vagy a négygyermekes anyák csoportja. Esetükben az adóvisszatérítés kihasználatlanság nem mulasztás, hanem jogosulatlanság. Ugyanakkor sokan vannak, akik egyszerűen elmulasztják a támogatás érvényesítését. Ennek oka lehet, hogy nem kellő körültekintéssel töltik ki az adóbevallásukat, megfeledkeznek az adóvisszatérítési igényük jelzéséről – írja a Bankmonitor.hu közleményében.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. október 5.

A foglalkoztató megtérítési felelőssége a baleseti ellátásért

Ha megtörténik a baj, bekövetkezik a munkahelyi baleset, vagy a foglalkozási ártalom megbetegedést okoz, a szükséges baleseti ellátások (természetbeni és pénzbeli szolgáltatás) megállapítását követően sor kerül az ún. megtérítési felelősség vizsgálatára.
2022. április 12.

A magyarok kétharmada választ magánegészségügyi szolgáltatást

Idehaza a kórházi ellátás miatt jobban aggódnak az emberek, mint például egy otthonukat érő káreset bekövetkezésétől, egyelőre mégis jóval elterjedtebb a lakás-, mint a magánorvosi biztosítás – derül ki az EY 1000 fő bevonásával készült reprezentatív kutatásából.