A rendelőben és a kórházban is fizetni kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A háziorvosi, a fogorvosi és a járóbeteg-szakellátásért, azaz a rendeléseken való részvételért a február közepétől ún. vizitdíjat kell fizetni. Ennek összege alkalmanként 300 forint, akkor is, ha a beteg ugyanannál az egészségügyi szolgáltatónál ugyanazon a napon több járóbeteg-szakellátást vesz igénybe.

Egy alkalomnak minősül minden, orvos és beteg közötti gyógyító vagy diagnosztikai célú találkozás, továbbá az egészségügyi szakdolgozó által a betegen végzett diagnosztikai célú ellátás. Nem kell ugyanakkor vizitdíjat fizetni az injekciós, infúziós kúráért, illetve a kötözésért, ha azt nem az orvos végzi, továbbá a fürdőgyógyászati valamint a gyógytorna- és a fizikoterápiás kezelésért sem. Vizitdíj-köteles ugyanakkor a járóbeteg-szakellátás keretében történő orvosi rehabilitáció, a tartós kezelés részét képező ellátásért azonban fizetni nem kell.

Emelt összegű, 600 forintos vizitdíj fejében lehet igénybe venni:

  • a rendelőn kívüli háziorvosi ellátást, ha arra a beteg kezdeményezése alapján kerül sor („kihívja” az orvost),
  • a háziorvosi ellátást, ha a biztosított saját kezdeményezésére nem az illetékes háziorvosnál veszi igénybe azt (azaz nem a bejelentett tartózkodási helye szerinti háziorvost, illetve nem azt a háziorvost keresi fel, akihez bejelentkezett),
  • a járóbeteg-szakellátást, ha a beteg nem a beutalóban megjelölt egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, továbbá ha a biztosított a beutalóhoz kötött ellátást
    beutaló nélkül veszi igénybe.

A biztosított 1000 forintos vizitdíj ellenében jogosult az ügyeleti ellátásra, amennyiben nem a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe.

Ha a biztosított igazolja, hogy az adott naptári évben általa igénybe vett háziorvosi ellátásért (ideértve a fogászati alapellátást is), illetve járóbeteg-szakellátásért (ideértve a fogászati szakellátás is) vizitdíjat külön-külön legalább már 20 alkalommal fizetett, a 20. alkalom feletti ellátások utáni vizitdíjakat az illetékes önkormányzat jegyzőjétől – legkésőbb a tárgyévet követő 60 napon belül – visszaigényelheti. A 20 alkalmat a háziorvosi ellátások és a járóbeteg-szakellátások tekintetében tehát külön-külön kell figyelembe venni.

A biztosított naponként 300 forint kórházi napidíj megfizetése mellett jogosult igénybe venni a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásokat (annak minősül a nappali kórházi ellátás, az egynapos sebészeti ellátás és a kúraszerű ellátás is). Évente 20 napot elérő napidíj megfizetése esetén a további kórházi ellátásáért azonban már nem kell fizetni. Az orvosi rehabilitációs ellátást is csak kórházi napidíj fizetése mellett lehet a fekvőbeteg-gyógyintézetekben igénybe venni, de nem kell a kórházi napidíjat megfizetni, ha a biztosított az adott naptári évben az általa igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásokért összesen már 20 napnyi napidíjat fizetett.

A vizitdíjat többnyire az ellátás megkezdése előtt, a kórházi napidíjat pedig a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátáskor kell befizetni.

A díjfizetés módjairól, a vizitdíj és a kórházi napidíj alóli mentességről, a nyugellátások és a nyugdíjszerű szociális ellátások vizitdíjjal összefüggő emeléséről az Adó-tb kalauz szaklap 2007/3. számában olvashatnak bővebben.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.

2022. június 30.

Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.