A rendelőben és a kórházban is fizetni kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A háziorvosi, a fogorvosi és a járóbeteg-szakellátásért, azaz a rendeléseken való részvételért a február közepétől ún. vizitdíjat kell fizetni. Ennek összege alkalmanként 300 forint, akkor is, ha a beteg ugyanannál az egészségügyi szolgáltatónál ugyanazon a napon több járóbeteg-szakellátást vesz igénybe.

Egy alkalomnak minősül minden, orvos és beteg közötti gyógyító vagy diagnosztikai célú találkozás, továbbá az egészségügyi szakdolgozó által a betegen végzett diagnosztikai célú ellátás. Nem kell ugyanakkor vizitdíjat fizetni az injekciós, infúziós kúráért, illetve a kötözésért, ha azt nem az orvos végzi, továbbá a fürdőgyógyászati valamint a gyógytorna- és a fizikoterápiás kezelésért sem. Vizitdíj-köteles ugyanakkor a járóbeteg-szakellátás keretében történő orvosi rehabilitáció, a tartós kezelés részét képező ellátásért azonban fizetni nem kell.

Emelt összegű, 600 forintos vizitdíj fejében lehet igénybe venni:

  • a rendelőn kívüli háziorvosi ellátást, ha arra a beteg kezdeményezése alapján kerül sor („kihívja” az orvost),
  • a háziorvosi ellátást, ha a biztosított saját kezdeményezésére nem az illetékes háziorvosnál veszi igénybe azt (azaz nem a bejelentett tartózkodási helye szerinti háziorvost, illetve nem azt a háziorvost keresi fel, akihez bejelentkezett),
  • a járóbeteg-szakellátást, ha a beteg nem a beutalóban megjelölt egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, továbbá ha a biztosított a beutalóhoz kötött ellátást
    beutaló nélkül veszi igénybe.

A biztosított 1000 forintos vizitdíj ellenében jogosult az ügyeleti ellátásra, amennyiben nem a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe.

Ha a biztosított igazolja, hogy az adott naptári évben általa igénybe vett háziorvosi ellátásért (ideértve a fogászati alapellátást is), illetve járóbeteg-szakellátásért (ideértve a fogászati szakellátás is) vizitdíjat külön-külön legalább már 20 alkalommal fizetett, a 20. alkalom feletti ellátások utáni vizitdíjakat az illetékes önkormányzat jegyzőjétől – legkésőbb a tárgyévet követő 60 napon belül – visszaigényelheti. A 20 alkalmat a háziorvosi ellátások és a járóbeteg-szakellátások tekintetében tehát külön-külön kell figyelembe venni.

A biztosított naponként 300 forint kórházi napidíj megfizetése mellett jogosult igénybe venni a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásokat (annak minősül a nappali kórházi ellátás, az egynapos sebészeti ellátás és a kúraszerű ellátás is). Évente 20 napot elérő napidíj megfizetése esetén a további kórházi ellátásáért azonban már nem kell fizetni. Az orvosi rehabilitációs ellátást is csak kórházi napidíj fizetése mellett lehet a fekvőbeteg-gyógyintézetekben igénybe venni, de nem kell a kórházi napidíjat megfizetni, ha a biztosított az adott naptári évben az általa igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásokért összesen már 20 napnyi napidíjat fizetett.

A vizitdíjat többnyire az ellátás megkezdése előtt, a kórházi napidíjat pedig a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátáskor kell befizetni.

A díjfizetés módjairól, a vizitdíj és a kórházi napidíj alóli mentességről, a nyugellátások és a nyugdíjszerű szociális ellátások vizitdíjjal összefüggő emeléséről az Adó-tb kalauz szaklap 2007/3. számában olvashatnak bővebben.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 12.

Részesedés bejelentésének lehetősége

Társaságunk egy tranzakció keretében 2024 szeptemberében meg fog szerezni egy határozott futamidejű, vissza nem váltható befektetési jegyet, amelynek kibocsátója egy belföldi magántőkealap. A tervek szerint a befektetési jegyet a későbbiekben értékesítenénk. Felmerült, hogy a várható árfolyamnyereség miatt célszerű lenne bejelenteni a befektetési jegy megszerzését az állami adóhatósághoz. Bizonytalanok vagyunk ugyanakkor a tekintetben, hogy egy ilyen jellegű befektetési jegy megszerzése egyáltalán bejelenthető-e. Azzal tisztában vagyunk, hogy a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy bejelentésére nincs mód. Az Adó szaklap szakértőjének válasza.

2024. szeptember 11.

Lazít a kormány a lakás-takarékpénztári megtakarítások szabályozásán

Egy éjszaka megjelent jogszabálytervezet értelmében módosítanának több, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvényt. A jórészt technikai jellegű módosítások mellett a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény három lényeges ponton változna – írja a Portfolio.