A számítógépes számla javítása – sztornírozás és helyesbítés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2. számában megjelent 2007/29. Adózási kérdés a számítógéppel előállított számla helyesbítésével, sztornírozásával és javításával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.
Az Áfa törvény értelmében sztornírozásnak van helye, ha a számítógéppel vagy elektronikus úton előállított számla lezárását követően észlelt hibát kell javítani. A törvény azonban nem írja elő minden sztornírozás esetén az önellenőrzési kötelezettséget. A hibás számítógépes hibás számla kijavítását azért kell sztornírozással megoldani, mert biztosítani kell, hogy a számítógép adattartalma és az annak alapján kiállított bizonylat egymással mindenben megegyezzék. Ettől függetlenül – amikor nem a teljesítés meghiúsulása miatti sztornírozásról van szó – az eredeti teljesítés és így az eredeti teljesítéssel érintett adómegállapítási időszakra vonatkozó adótételek nem változnak, így értelemszerűen önellenőrzésre nincsen szükség.
Sztornírozás esetén az eredeti teljesítési időponttal és a kijavított adatokkal új bizonylatot kell kiállítani, így a vevő adólevonási joga az új bizonylattal – az eredeti teljesítési időpontban – áll fenn. A fentiekből következik, hogy, ha a sztornírozásra azért kerül sor, mert a számítógéppel előállított számla – adót nem befolyásoló – adatait kell korrigálni, önellenőrzésre sem az eladó, sem a vevő oldalán nincsen szükség.
Amennyiben a számítógéppel kiállított számla mind elírási, mind az adó megállapításához szükséges tételeket érintő hibát tartalmaz, akkor az adóalany kétféleképpen járhat el. Az első eset az, amikor a számítógépes számlát úgy sztornírozzák, hogy közben nemcsak az egyéb hibát/hibákat, hanem az adó összegét, mértékét érintő változást is módosítják az új számlán. Ilyenkor helyesbítő számla kiállítására nincs szükség, de mind a számla kibocsátójának, mind pedig a befogadónak önellenőriznie kell. A sztornírozás ugyanis mindig az eredeti teljesítésre hat vissza és nincs törvényi lehetőség arra, hogy akár a számlakibocsátó (adókötelezettség-csökkenés esetén), akár a számla befogadója a sztornó számla kiállításának adómegállapítási időszakában vegye figyelembe az adó meghatározásához szükséges tételek módosítását.
A második esetben, a számla kibocsátójának az érintett számlát sztorníroznia kell, majd a sztornírozás eredményeként kiállított új számlát köteles helyesbíteni. A sztornírozásra azért van szükség, mert az eredeti bizonylat adót nem érintő tételei hibásak, így azokat ki kell javítani, ugyanakkor a számítógépes számlánál a kézzel való kijavítás kizárt. A sztornírozással kijavított számla helyesbítése pedig azért szükséges, mert az Áfa törvény szerint a helyesbítő számla kizárólag a helyesbített számlával együtt, annak adataival értelmezhető. A sztornírozás miatt önellenőrzésre nincs szükség, a helyesbítés okán keletkezhet azonban önellenőrzési kötelezettség, de csak a kibocsátó oldalán.
Helyesbítés kizárólag akkor végezhető, ha az adóalany az áthárított adó összegét, valamint az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja vagy az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani. Ilyen esetben a korrekciót számítógépes számla esetén is helyesbítő számlával kell elvégezni. Minden más, számítógéppel kiállított számlával kapcsolatban felmerült hiba esetén sztornírozásnak van helye.
