A százmilliárdos adóreform nem adóreform


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ahogy az utóbbi hónapokban már sokszor, úgy a kormányfő és a szakemberek tegnapi találkozóján sem tisztázódott, pontosan mit is takarnak a jövőre esedékes adójogszabály-módosítások.

Gyurcsány Ferenc két hete szakemberekkel egyeztetett a 2009-es „adórefomról”, tegnap pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács két oldalával, valamint szakértőkkel és tanácsadókkal elemezték a jelenlegi helyzetet. Igaz, döntést eredetileg sem reméltek a találkozótól, amelyen többek között szóba került, hogy a közigazgatás az alacsonyabb adóteher vagy a magasabb szolgáltatások irányába mozduljon-e el, valamint, hogy a rendelkezésre álló forrásokat összpontosítottan, ám szűk körben kell-e bizonyos célokra fordítani.

Ismeretes: a kormányfő a tél végén három adócsomagot mutatott be, ezek közül a járulékok lefaragására irányuló tűnt és tűnik még mindig a legesélyesebbnek. Ennek ugyanis a legalacsonyabb – mintegy 250 milliárd forint – a forrásigénye, és ez járulna hozzá a legnagyobb mértékben a vállalkozások versenyképességének növekedéséhez. Az utóbbi néhány hétben azonban komoly kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy jövőre valóban rendelkezésre áll-e a szükséges keret. Veres János pénzügyminiszter szerint ugyanis a szabad forrás csupán 100-150 milliárd forint lesz 2009-ben.

A gazdasági szervezetek ugyanakkor nevetségesnek és elfogadhatatlannak nevezték a leszűkült keretet. Sokak szerint még az eredeti csomagnak sem lenne érdemi hatása a gazdasági folyamatok alakulására, százmilliárd forintos „adóreformról” azonban már beszélni sem érdemes – vélekedtek a lapunknak megszólalók. Tehát nem kerülhető meg az adószerkezet módosítása vagy az állami kiadási tételek megszűrése. Néhány átalakítással ugyanis igenis több százmilliárd forintot lehet előteremteni, ilyen a társasági adó alapját módosító több tétel, vagyis a különböző kedvezmények szűkítése, ebből már önmagában bőven fedezhető a különadó kivezetése – vélekedett Zara László, az adókamara elnöke. Ám kérdés, hogy ehhez van-e elegendő kormányzati akarat. Az érdekképviselők tegnap is hangsúlyozták, túlságosan szűk körűnek ítélik az első tíz főre korlátozódó járulékcsökkentési csomagot, és nem szívesen tekintenének el a különadó kivezetésétől.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.