A személyi jövedelemadó 2010-ben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Függetlenül attól, hogy az ez évi adómódosítások már július elsejétől hatályba léptek, az országgyűlés a júniusban a jövő évi adóváltozásokat is elfogadta. Ezeket ismerteti a Karácsony Imréné által jegyzett, az Adó szaklap 2009/11. számában megjelent cikk, amelyből a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb újdonságokat emeltük ki.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó alapja a bruttó jövedelmek munkáltatói, kifizetői társadalombiztosítási járulék általános mértékével, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulás általános mértékével megállapított összeggel növelt értéke. Új szabály, hogy átalányadózás esetén az összevont adóalapba tartozik 2010-től az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem is. Az adó/adóelőleg alapját mindig a jövedelemből kiindulva a foglalkoztatói tb, illetve kifizetői eho számított értékének a hozzáadásával kell meghatározni. A bruttósítás elsősorban azt szolgálja, hogy a foglalkoztatottak számára is láthatóvá váljanak a tényleges bérköltségek, azaz, hogy mennyibe kerül foglalkoztatásuk a munkaadónak.

Személyes közreműködőidíj-kiegészítés, vállalkozóikivét-kiegészítés
Ha az eva hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásban a személyes közreműködő nem részesül személyes közreműködői díjban vagy annak éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, akkor nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a személyes közreműködő számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegéből az a rész, amely a személyes közreműködői díjjal együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét. A több társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély esetében ezt a rendelkezést csak annál a társas vállalkozásnál kell alkalmazni, ahol a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb.

A társas vállalkozás a személyes közreműködőidíj-kiegészítés összegéről az adóévet követő év január 31-éig köteles igazolást adni a személyes közreműködőnek, aki ennek alapján – a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve – a személyes közreműködőidíj-kiegészítés adóalapja után az adót adóbevallásban állapítja meg, azzal, hogy az osztalék után már levont (megfizetett) adónak a személyes közreműködőidíj-kiegészítésre jutó részét levont (megfizetett) adóelőlegként veszi figyelembe.

Az egyéni vállalkozó esetében, ha a vállalkozói kivét nulla vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész (kivétkiegészítés), amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző keresetet. Az egyéni vállalkozó a kivétkiegészítést – a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve – adóbevallásában állapítja meg és annak adóalapja után az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

Adókedvezményként vehető igénybe a kivétkiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó, illetőleg a személyes közreműködőidíj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó.

Az adó mértéke, adójóváírás

Jelentősen megemelkedik az alsó kulcs sávhatára az adókulcsok csökkenése mellett. Így évi 5 millió forintos jövedelemig az adó mértéke 17 százalék, efelett pedig 32 százalék. Ezzel összhangban változik az adójóváírás mértéke is. Az adójóváírás a bér 17 százaléka, legfeljebb havi 15 100 forint, amely teljes egészében utoljára az évi 3188 ezer forintos jövedelemnél vehető igénybe, ezt követően 12 százalékkal fut ki, így 4698 ezer forintos éves jövedelemszintig érvényesíthető, efelett már nem. A magánszemélyek különadója megszűnik.

Adókedvezmények
2010-től a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye, a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetések) kapcsolódó adókiutalás, valamint a mezőgazdasági őstermelőket megillető kedvezmény kivételével megszűnnek az adókedvezmények.

A személyi kedvezmény, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, valamint nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez kapcsolódó adókiutalások továbbra is jövedelemkorlát nélkül érvényesíthetők. Az őstermelői kedvezmény és a családi kedvezmény igénybevételének szabályai változatlanok, azonban a jövedelemkorlát 6 millió forintról 7 millió 620 ezer forintra emelkedik. Amennyiben a jövedelem meghaladja ezt az összeget, a kedvezmény összegéből az értékhatárt meghaladó rész 15 százalékát meghaladó részt lehet érvényesíteni. A családi kedvezmény esetében a jövedelemkorlát gyermekszámtól függően 635 ezer forinttal emelkedik. Ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt, az adókedvezmény teljes egészében 10 millió 160 ezer forintos jövedelemig érvényesíthető.

Az adómentes juttatások megváltozott adójogi kezelése
A jelenleg adómentes pénzbeli és természetbeni juttatások adójogi kezelése jelentősen átalakul. Egyes juttatások adómentessége fennmarad. Így például a villamosenergia-iparban dolgozók (és onnan nyugdíjba vonultak) díjkedvezményére, a bányászatban és erdőgazdálkodásban dolgozók (és onnan nyugdíjba vonultak) szén és tűzifa járandóságának kedvezményére vonatkozó adómentesség a juttatásra való jogosultságot megalapozó jogviszony fennállásáig fennmarad. Az adómentesség csak a 2010. január 1-jét követően létrejövő jogviszonyok tekintetében szűnik meg. Nem változik a közlekedési kedvezmények adómentességére vonatkozó szabály, az adómentesség e körben a 2010. január 1-jét követően létrejövő jogviszonyok tekintetében is megmarad. Megmarad az iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás kedvezménye, ha a képzés a tevékenység ellátásának hatókörében a tevékenység ellátásának feltételeként történik, illetve a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat (ugyanakkor a számítógép juttatása adókötelessé válik). Hasonló a helyzet az üzemanyag-megtakarítás címén adott juttatással legfeljebb havi 100 ezer forint összeghatárig, illetve anemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek esetében az e tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésből napi 25 eurónak megfelelő forintösszeg. Ugyanakkor megszűnik a belföldi és a külföldi napidíj adómentessége.

Adóterhet nem viselő járandóság lesz a munkáltatói lakáscélú támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása, a katonai, rendőri hallgatók ösztöndíja.

Egyes béren kívüli juttatások után a munkáltatónak, kifizetőnek kedvezményes, 25 százalékos mértékű adót kell fizetnie, e juttatásokat járulék-, illetőleg eho-kötelezettség nem terheli.

A kedvezményes adózású juttatások esetében nem változnak a jelenleg érvényes egyedi korlátok, a kedvezményes adózású juttatásban részesíthetők köre azonban kibővül oly módon, hogy a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel) adott juttatásokra is kiterjed.

A kedvezményesen adózó juttatások és az egyedi korlátok a következők: üdülési csekk juttatása, vagy a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben biztosított kedvezményes üdültetésnél a minimálbér, iskolakezdési támogatásnál a minimálbér 30 százaléka, munkáltatói hozzájárulásnál az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százaléka, munkáltatói hozzájárulásnál az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba a minimálbér 30 százaléka együttvéve, foglalkoztatói hozzájárulásnál a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százaléka, magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés a tagdíj-kiegészítés lehetséges összege. Iskolai rendszerű képzésnél a minimálbér két és félszerese lesz a korlát, míg helyi utazási bérletnél nincs korlátozás. A melegétkeztetésnél pedig18 ezer forint/hó lesz a határ.

A korlátot meghaladó rész után a juttatónak 54 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék járulékot (vagy ehót) kell fizetnie.

Azok a juttatások, amelyek az Szja-törvény 2009. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben foglalt feltételekkel és mértékig adómentesnek minősültek, de nem tartoznak a kedvezményes körbe, 2010-től természetbeni jutatásnak minősülnek, függetlenül attól, hogy a juttatás megfelel-e a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános szabályoknak (minden dolgozónak azonos mértékben vagy belső szabályzatban rögzítettek szerint stb.), vagy sem. Ezek után a juttatások után a juttatónak 54 százalék személyi jövedelemadót és az adóval növelt összeg után 27 százalék tb-járulékot (vagy ehót) kell fizetnie. Idetartozik például a hideg étkezési utalvány juttatása, a művelődésintézményi szolgáltatás, a csekély értékű ajándék stb.

---