Válságköltségvetés készül jövőre is?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megkezdi az MSZP parlamenti frakciójával az egyeztetést a jövő évi költségvetés fő számairól Bajnai Gordon kormányfő. A 2010-es büdzsé kerete gyakorlatilag már elkészült: a makrogazdasági pálya ismert, a szaktárcákat pedig a múlt hét végéig kötelezte a Pénzügyminisztérium arra, hogy küldjék meg a normaszöveg-javaslatot. Miután jövőre választások lesznek, nagy kérdés, hogy a szocialisták belemennek-e a válságköltségvetésbe, vagy a voksszerzés reményében engedményeket csikarnak ki a kormánytól.

Ami biztos: több lazítást nem enged hazánknak a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Magyarország fő finanszírozójának elvárása, hogy az államháztartási hiánycél 3,8 százalékos legyen – ezen a téren, a válságra történő hivatkozással, egyszázalékos puhítást már engedélyezett korábban az IMF. Nagypolitikai kérdés lett, hogy 2010-ben 120 milliárd forintot spórolna meg a kabinet az önkormányzati szférában, illetőleg a közösségi közlekedés (többek között MÁV) terén – a múlt pénteki kormányszóvivői bejelentés alapján – hetvenmilliárd forintot csípne le az állam költségcsökkentés apropóján.

A szaktárcáknak a múlt hét végéig kellett elküldeniük a Pénzügyminisztériumnak a róluk szóló normaszöveget, annak részletes indoklásával együtt. A minisztériumoknak a 2009-es megszorítások számait kellett figyelembe venniük, mikor a 2010-es számaikat megtervezték. Az ezen a területen „”mérhető”” zárolás összege mintegy 180 milliárd forintra rúg. A kormány azt tervezi, hogy szeptember 8-án, még a parlament őszi ülésszakának kezdete előtt benyújtja az Országgyűlésnek a 2010-es büdzsét.

Miután a magyar gazdaság még jövőre is recesszióban lesz, elméletileg válságköltségvetéssel kellene kirukkolnia a kormánynak. Ám Csaba László közgazdász szerint nem az a kérdés, hogy a következő időszakban milyen válságellenes intézkedéseket tud produkálni a Bajnai-kormány, hanem az, hogy a világgazdaság növekedése magával tudja-e majd húzni Magyarországot. A fő veszély az, hogy 2010-ben és 2011-ben, amikor a világ meglódul, nem fog minket automatikusan magával húzni, ugyanis szerkezeti reformok nem készültek – hangsúlyozta a Közép-európai Egyetem tanára. Szerinte benne van a levegőben egy választási jellegű büdzsé kivitelezése is, hiszen az MSZP-ben ilyenkor mindig előretör a szociális platform. A professzor a jövő évi adóváltozások kapcsán kitért arra is, hogy ő a Nemzetközi Valutaalapnak bemutatott szakrális áldozatnak tekinti a vagyonadót. Hozzátette: az adónem bevezetése átgondolatlan lépés volt, szerinte a következő négy-öt évben egyetlen forint bevételt sem hoz majd az államnak.

Még durvább megszorítások

A Fidesz szerint a jövő évi költségvetés még durvább megszorításokat tartalmaz majd, mint azt eddig bárki is gondolta volna. Az MSZP-s kormányzat a gazdaság élénkítése és a munkahelyek teremtése helyett kizárólag a pénzek elvonásában gondolkodik. Az ellenzéki párt szerint a közlekedés területéről elvett hetvenmilliárd forintot úgy fogják kigazdálkodni az állami cégek, hogy a jegyek, a bérletek árait drasztikusan megemelik, és várhatóan autóbusz-, illetve vasútvonalakat szüntetnek meg. Az önkormányzati szférát érintő 120 milliárdos elvonás is az embereken fog csattanni, hiszen az önkormányzatok ezt a pénzt úgy tudják kigazdálkodni, hogy pénzeket vonnak meg az iskoláktól, a szociális intézményektől és a közigazgatásban dolgozóktól.

Forrás: Magyar Hírlap Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.