A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem változásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Változtak a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem (APA kérelem) szabályai, az új ART. mellett a végrehajtási rendelet szabályozza a részleteket. Cikkünkben a kérelemmel kapcsolatos változásokat mutatjuk be.


A szokásos piaci ármegállapítása iránti kérelem szabályait 2017. december 31-ig az alábbi előírások tartalmazták:

  • Régi ART. 132/B.§. – 132/C.§.

  • 38/2006. (XII. 25.) PM rendelet

2018. január 1-től pedig az alábbi jogszabályokban találjuk meg a szükséges információkat:

A kérelem benyújtásának módja

Az új szabályozás szerint szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem már csak elektronikus úton, az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon nyújtható be.

Előzetes konzultáció

Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően most már csak szintén elektronikus úton kezdeményezhet előzetes konzultációt. Előzetes konzultáció során az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja a kérelmezőt az eljárás lefolytatásának feltételeiről, időbeni ütemezéséről, módszeréről, az együttműködés lehetséges módjairól.

A konzultáció során az adózó bemutatja a tervezett kérelem tárgyát képező ügyletet, az alapul szolgáló tényállást, az adókötelezettségre, vagy annak hiányára vonatkozó tervezett konkrét kérdéseket.

Az előzetes konzultáció eredménye a kérelmezőt, illetve az eljáró hatóságot a szokásos piaci ár megállapítása iránt folytatott eljárásban továbbra sem köti. Az előzetes konzultációról jegyzőkönyv készül.

Díjak

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja annyiszor kettőmillió forint, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek.

Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt díj 50%-a. A kérelem elutasítása, illetve visszavonása esetén a díj összegének nyolcvanöt százalékát vissza kell téríteni.

Az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként ötszázezer forint.

A szokásos piaci ár megállapításának kötőereje

A szokásos piaci árat megállapító határozat hatálya határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre állapítható meg, ez nem változott. A határozat hatályának kezdő napját a kérelem alapján kell megállapítani, amely azonban nem lehet korábbi, mint a kérelem benyújtásának napja, és nem lehet későbbi, mint a határozat véglegessé válásának napja.

Kétoldalú vagy többoldalú eljárásban az illetékes hatóságok megállapodása alapján a határozat kötőereje a kérelem benyújtása előtti időszakra is kiterjedhet, feltéve, ha ez az időszak

a) ellenőrzéssel le nem zárt,

b) el nem évült és

c) az illetékes hatóságok megállapodásának megkötésekor folyamatban lévő – ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező – ellenőrzéssel nem érintett

időszak.

A szokásos piaci árat megállapító határozat kizárólag a kérelmező, valamint a kérelemben megjelölt kapcsolt vállalkozás(ok) közötti, a szokásos piaci ármegállapítási eljárás tárgyát képező ügylet tekintetében bír kötőerővel.

 

Ellenőrzésre és önellenőrzésre vonatkozó különös szabály

Új szabályként a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig sem.

A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem tartalmazza

a) a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló jogszabály szerinti fődokumentumot és helyi dokumentumot,

b) azon időszak megjelölését, amelyre a határozat kötőerejének megállapítását kérik,

c) az egyoldalú, kétoldalú vagy többoldalú eljárások közüli választást,

d) kétoldalú vagy többoldalú eljárás iránti kérelem esetén a kérelem és mellékleteinek angol nyelvű szakfordítását,

e) a fizetési számlaszám megjelölését, ahová az adózó a díj visszautalását kéri a kérelem elutasítása esetén,

f) az adózó végső anyavállalatának nevét, székhelyét, azonosító számát,

g) belföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásait, az eljárással érintett belföldi és külföldi illetőségű kapcsolt vállalkozások adatait (ideértve azok nevének, címének, székhelyének, telephelyének, adószámának, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosítójának feltüntetését, továbbá az adózó végső és közvetlen anyavállalatának adatait).

Végső anyavállalat

A multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amely

a) közvetlenül vagy közvetetten részesedéssel rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több másik csoporttagjában, amely alapján összevont pénzügyi kimutatások készítésére kötelezett az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen általában alkalmazott számviteli előírások szerint, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a benne való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen, és

b) a multinacionális vállalatcsoportnak nincs másik olyan csoporttagja, amely benne közvetlenül vagy közvetetten az a) pont szerinti érdekeltséggel rendelkezik.

Hiánypótlás több alkalommal is lehetséges

Az elutasító döntés meghozatala előtt az állami adó- és vámhatóság az adózót legalább nyolcnapos határidő tűzésével, akár több alkalommal is, hiánypótlásra hívja fel, ha az ármegállapítási kérelem formai vagy tartalmi hibái az adózó által orvosolhatóak.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 3.

Új korszak kezdődött a magyar repüléstörténetben

Együttműködési megállapodást írt alá a HungaroControl Zrt. és Budapest Airport Zrt. kedden Budapesten, amivel egy új korszak kezdődik a magyar aviatikában. A cél, hogy az idei nyarat jellemző méltatlan állapotok ne alakulhassanak ki még egyszer a légi közlekedésben.

2024. október 3.

Kisokos a fejlesztési tartalékról

Elmondható, hogy társasági adó tekintetében a NAV-ellenőrzések hagyományos vizsgálati területnek számít a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos társasági adóalap csökkentés vizsgálata, az adóalap-módosító tételek helyes alkalmazása. Jogesetekkel és példákkal illusztrálva ismertetjük a szabályozást.