Adócsalás elleni gyorsintézkedések az EU-ban

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. január 18.
Rovat:

Az Európai Uniós hozzáadottértékadó-rendszer valaha látott legszélesebb körű reformján dolgozik a Közösség. Persze, mint Uniós szinten minden, a megoldás kidolgozása meglehetősen hosszú időt vesz igénybe, ezért a tagországok nyomására úgynevezett gyorsintézkedéseket („Quick Fixies”) vezetnek be. Az Áfa-kalauz beszámol az általános forgalmi adózás Európai Unió Bizottsága által javasolt jövőbeli irányáról, valamint bemutatja a hazai gyakorlat szempontjából a rendszer átfogó reformjáig hozott gyorsintézkedéseket.


Bevezetés – avagy „így állunk most”

Az áfa kulcsfontosságú és növekvő bevételi forrás az EU-ban, ami 2015-re több mint 1 trillió eurót tett ki, elérve ezzel az EU GDP-jének 7%-át. A jelenlegi hozzáadottérték-adó-rendszer 1993-ra datálódik vissza, amikor is éppen a nemzetközi kereskedelmet érintően egy átmeneti megoldásként vezették be. Nos, ez az átmeneti megoldás immár csaknem 25 éve van érvényben, és a fokozatos, újabb és újabb reformok ellenére sem tud lépést tartani a mai globális, digitális és mobil gazdaság kihívásaival.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a belföldi és a határokon átnyúló ügyleteket eltérő módon kezelik. Míg a belföldi árukereskedelemben az értékesítésen főszabály szerint fel kell számítani az áfát, addig a határon átnyúló ügyletekben az értékesítés adómentes és az áfát a másik tagországbeli vevő köteles felszámítani az úgynevezett fordított adózás, azaz a „reverse charge” mechanizmus szerint. A szolgáltatások esetében is eltér az adózás helye a belföldi és a nemzetközi ügyletekben, míg első esetben főszabály szerint a hagyományos egyenes adózást alkalmazzuk, addig a második esetben a vállalkozások, „business-to-business” relációban – megint csak a főszabály szerint – belép a fordított adózás a vevő székhelye, áfatelephelye alapján.

Ezen kettősség, valamint a határokon átnyúlóan működő vállalkozások növekvő száma miatt, a mai hozzáadottértékadó-rendszer a gyakorlatban túlságosan bonyolultnak bizonyult és nyitott a csalások számára.

Az Uniós kimutatások alapján, mára összességében évente több mint 150 milliárd euró értékű hozzáadottérték-adó veszik el. Ebből, a becslések szerint, körülbelül évi 50 milliárd euró – vagyis minden egyes uniós polgárra számítva 100 euró – a határokon átnyúló áfacsalásnak tudható be.

A csalás akkor fordulhat elő, ha egy olyan vállalat, amelyik az általános forgalmi adót beszedte a vevőjétől, melyet az adóhatóságnak kellene megfizetnie, ehelyett megszűnik és a tulajdonos vagy ügyvezető eltűnik a pénzzel. Ekkor a csalás az áruk megvásárlásakor fizetett és az értékesítés során beszedett héa közötti különbségre korlátozódik, hiszen, ha a vállalat a saját tagállamában megvásárolta az árut, a vásárlás után forgalmi adót fizetett.

Több pénz forog azonban kockán, amikor a vállalat egy másik tagállamból vásárol árut, mert ez utóbbi esetben az áruk megvásárlása adómentes, így az áru értékesítése során beszedett adó csalárd kezelésével a teljes összeg áldozatul esik. Mivel a vállalat eltűnik, ezt a típusú csalást az úgynevezett eltűnt kereskedő, azaz „missing trader” csalásnak is nevezik.

A körhintacsalás, az úgy nevezett „carousel fraud” még tovább halad. Ebben az esetben ugyanazokat az árukat többször vásárolják és értékesítik a csalók a közvetítőkön keresztül. Minden alkalommal, amikor az összegyűjtött hozzáadottérték-adó összege jelentősre duzzad, a társaság felszámolásra kerül, még mielőtt az adóhatóság begyűjthetné a felhalmozott adót.

A megoldási javaslat

A Bizottság a fenti helyzet kezelésére kidolgozott egy akciócsomagot, amely a „Single VAT Area” nevet kapta. A végső javaslatot 2017. október 4-én hozták nyilvánosságra, mely szerint a jelenlegi hozzáadottértékadó-rendszert alapvetően módosítanák, azzal, hogy a belföldi és a határon átnyúló ügyletek adózását egységesítenék. A főszabály a rendeltetési hely szerinti adózás lenne, amely a gyakorlatban azt jelentené, hogy a fizetendő áfát mindig a rendeltetési hely, azaz a végső fogyasztó országa határozná meg. Az eladónak tehát fel kellene számítania az áfát, függetlenül attól, hogy az értékesítés belföldre vagy külföldre irányul; ráadásul az áfa összege a vevő országában alkalmazott áfa kellene legyen.

A rendeltetési hely szerinti adózás ezáltal teljes paradigmaváltást testesít meg a jelenlegi hozzáadottértékadórendszer sajátosságaihoz képest, bár az e-szolgálatásokra gondolva ez nem példa nélküli. A Bizottság minden esetre elkötelezett az Uniós rendszer ilyen irányú reformját illetően. Becslések szerint a javasolt reformnak köszönhetően 80%-kal csökkentenék a határokon átnyúló csalás miatt elvesztett 50 milliárd eurót – azaz előreláthatólag évi 40 milliárd eurót visszaszereznének.

Alapesetben ez azt jelentené, hogy ha minden adóalanynak a végső fogyasztó országában kell adóznia, feltételezve az áruk idilli korlátlan áramlását a hőn áhított egységes európai piacon, akkor minden adóalanynak az unió összes tagállamában be kellene az áfa alá jelentkeznie, vevőnként különböző adószámot kellene használnia, vevőnként különböző mértékű áfát, különböző adóbeszedési számlákra megfizetnie, vevőnként különböző formátumú számlát kiállítania, különböző struktúrájú bevallásokat benyújtania, 28 különböző tagország adóhatóságával zöld ágra vergődnie.

[htmlbox art_tukor]

 

No, de hol van itt a beígért egyszerűsítés?!

Hát, éppen ez okozza a nehézségeket – ahhoz, hogy a rendeltetési hely szerinti adózás élhető módon kerüljön bevezetésre, további intézkedések is szükségesek.

Egyrészt, annak kiküszöbölésére, hogy hirtelen minden egyes EU-s áfaalany az Unió összes adóhatóságával nézzen szembe – és amely valószínűleg ugyanolyan ijesztő a hatóságok számára is: hogy minden tagállami adóhatóság az összes uniós adóalannyal szembenézzen – ki kell szélesíteni az úgynevezett egy ablakos adózási rendszert „One Stop Shop”/„OSS”t. Az e-szolgáltatásokkal kapcsolatos pozitív uniós tapasztalatok alapján, erre jó esély van.

A kiszélesített OSS-ben, minden egyes adóalany csak a saját letelepedési országa szerinti adóhatósággal szembesülne, az adóbefizetést és adminisztrációt a saját megszokott szabályai szerint, saját nyelven intézhetné. Mindez egy erre hivatott elektronikus portálon keresztül történne. A beszedő tagállam adóhatósága pedig ezután közvetlenül a vevő szerinti tagállam adóhatóságának fizetné meg a rá eső általános forgalmi adót.

Mindehhez számos további egyszerűsítésre és az adminisztratív szabályok uniós szintű egységesítésére, egymáshoz való közelítésére is szükség van. A Bizottság javaslata ezért például támogatja a számlázási szabályok egyszerűsítését, lehetővé téve az eladók számára, hogy saját országuk szabályai szerint készítsék el a számlákat még akkor is, ha határokon átnyúló kereskedelmet folytatnak.

Az októberi javaslat a rendeltetési hely szerinti adóztatás elve és a kiszélesített OSS mellett más alapelveket is bevezet. Az új rendszerben az eladó általános felelősséggel fog tartozni az EU-n belüli áruértékesítés esetén, ami azt jelenti, hogy az eladó felelős az általános forgalmi adó megfizetéséért és beszedéséért. Már ez önmagában is, egyértelmű és jelentős szigorítást jelent a jelenlegi 2006/112/EK tanácsi irányelv a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (a továbbiakban: Héa-irányelv) foglalt szabályokhoz és az Európai Unió Bíróságának esetjogán alapuló gyakorlathoz képest.

Ez a felelősség – az új szabályok szerint – csak abban az esetben lenne áthárítható, ha a vevő úgynevezett „hitelesített adóalany”-nak Certified Taxable Person”, „CTP”-nek minősül. Ekkor ő lenne a felelős a rendeltetési hely szerinti tagállam felé az általános forgalmi adó megfizetésére.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Az új, a „Single VAT Area” javaslatokon nyugvó rendszert 2022-től tervezik bevezetni. Az út azonban még nagyon hosszú a kitűzött cél eléréséig.

A javaslat elfogadásához és Uniós szintű bevezetéséhez ráadásul a tagállamok egyhangú döntése szükséges, amely azért is nagyon nehéz helyzetet eredményez, mert az új rendszer nagyban épít a különböző országok adóhatóságainak együttműködésére és egymásba vetett bizalmára. Hiszen az új rendszerben a másik ország adóhatósága fogja számunkra beszedni az áfát, a másik hatóság lesz az, aki az eladóval kapcsolatba kerül. Ráadásul a hitelesített adóalany (a CTP) minősítést is a letelepedés országa adja majd ki, amelyet a többi tagállam köteles lesz elfogadni.

Talán mondanom sem kell, de higgyék el, talán ez a bizalom és az egymásra utaltság a legnehezebb lépés az uniós hozzáadottérték-adó rendszer átfogó reformjához vezető úton.

Következő lépések

Az alábbi lépések vezetnek a „Single VAT Area” javaslat életbelépéséhez:

2017. november

–  Javaslat az általánosforgalmiadó-kulcsok korszerűsített rendszerére, amely nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára.

–  Javaslat a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés megerősítésére, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy gyorsabban oszthassák meg az információkat és folytassanak együttműködést.

–  A hozzáadottértékadó-rendszer egyszerűsítésére irányuló javaslat a kisebb vállalatok számára a különleges Héa-szabályok frissítése révén.

2018 tavasza

–  A 2006/112/EK tanácsi irányelv a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (a továbbikaban: Héa-irányelv) teljes technikai kiigazítása annak érdekében, hogy az tükrözze a Bizottság által javasolt végleges hozzáadottértékadó-rendszer gyakorlati végrehajtásához szükséges változtatásokat.

2022-ben

–  A „Single VAT Area” hatálybalépése, feltéve, hogy a kidolgozott részleteket az egyes tagállamok egységesen és egyöntetűen elfogadják.

Jancsa-Pék Judit az Áfa-kalauz legutóbbi számában megjelent cikkében a fentieken túl olvashat még számos fontos szabály egyszerűsítéséről, így a vevői készlet könnyebb kezeléséról, a láncértékesítéseket érintő könnyítésről, a két tagállam közötti árufuvarozás igazolásának egyszerűsítéséről, valamint az adószám kötelező ellenőrzése szabályainak változásáról. Az Áfa-kalauz legfrissebb, 2017/12-es számát itt rendelheti meg.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Adózási tudnivalók szüretelőknek II.
2018. október 15.

A mezőgazdasági tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozások, gazdák számára az idényjellegű munkacsúcsokhoz, így az őszi betakarításhoz is az ún. egyszerűsített foglalkoztatás biztosít rugalmas alkalmazkodási lehetőséget.

Roncsautóban tárolták az adózatlan cigarettát
2018. október 13.

Hamis márkajelzésű ruhákat és nagy mennyiségű adózatlan cigarettát foglaltak le 215 millió forint értékben a NAV pénzügyőrei Budapesten egy ellenőrzéssorozatban.