A tagi kölcsön adózása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági társaságoknak és szövetkezeteknek a tagok kölcsönt nyújthatnak likviditási problémájuk vagy beruházás költségeinek fedezetére. Mivel a kölcsönt a magánszemély az adózott jövedelméből nyújtja, ezért a tagi kölcsön összege a kölcsönt nyújtónál nem keletkeztet adókötelezettséget. A kölcsön után fizetett kamat megítélése viszont attól függ, hogy annak kifizetője egy vállalkozás, vagy egy szövetkezet – olvashatjuk az Adó Szaklap 11-12. számában.

Vállalkozásnak nyújtott tagi kölcsön

Amennyiben a felek a kölcsönszerződésben kamatfizetésben állapodnak meg, akkor ez a jövedelem az Szja-törvény 65. § (1) bekezdése szerint részben sem minősül kamatjövedelemnek. A kölcsön után fizetett kamat a magánszemély bevétele (és miután nem számít kamatjövedelemnek), ezért az összevont jövedelem részeként egyéb jövedelemnek minősül. Az egyéb jövedelemnek minősülő kamat utáni adót a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia a kamatfizetés időpontjában. A kamat összegét a magánszemélynek a kifizetőtől kapott igazolás alapján a tárgyévet érintő bevallásában egyéb jövedelemként szerepeltetnie kell. Az egyéb jövedelemként adóköteles kamat összege után a kifizetőnek 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.

Előfordulhat, hogy a kölcsönszerződést 2006. szeptember 1-je előtt kötötték. Ebben az esetben egyrészről a kifizetőnél a magánszemélyektől felvett kölcsönök egészére együttesen fizetett kamatnak legfeljebb az évi 200 ezer forintot meg nem haladó része számít kamatból származó jövedelemnek. Másrészről az 1995. december 31-e után nyújtott kölcsön esetében fizetett kamatból személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összeg számít kamatjövedelemnek. Ezekben az esetekben a kamatból származó bevétel egésze jövedelem, mely után 0 százalék az adó mértéke. Az ezeket a korlátokat meghaladóan fizetett kamat címén megszerezett bevétel egyéb jövedelemnek minősül.

Szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön

A szövetkezetnek az a tagja, akinek tagsági jogviszonya legalább már 1 éve fennáll és kötelező vagyoni hozzájárulását már teljesítette, a szövetkezetnek kamatmentesen, vagy kamat ellenében tagi kölcsönt nyújthat. A tagi kölcsönt kizárólag a szövetkezet céljainak megvalósítására lehet felhasználni, összege pedig nem haladhatja meg a szövetkezet saját tőkéjének a kétszeresét.

Az Szja-törvény 65. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a működő szövetkezet tagja által a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön kamata kamatjövedelemnek minősül abban az esetben, ha a kamat mértéke a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg. Ha a kamat az említett mértéket meghaladja, akkor a felettes rész a magánszemély egyéb jövedelmének minősül. A kamatjövedelemként történő adózás további feltétele, hogy a szövetkezet a tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad. A kamatjövedelemnek minősülő tagi kölcsön után fizetett kamat adóköteles jövedelem, amely után az adó mértéke 20 százalék.
Miután a kamatjövedelem kifizetőtől származik, ezért az azt terhelő adót a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia, megfizetnie és bevallania. Ezért a magánszemélynek az év végén nem keletkezik az ilyen jogcímen kapott jövedelem után bevallási és adófizetési kötelezettsége. Ha a fizetendő kamat egy része a magánszemély egyéb jövedelmének minősül, akkor ezen összeg után a szövetkezetet 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli.

Kopányiné Mészáros Edda cikke példákon is bemutatja a tagi kölcsön után fizetett kamat adózásának módját. A cikk teljes terjedelem az Adó Szaklap 2007/11-12. számában olvasható.

---