Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A költségvetési tartalékok számbavétele és az adóbevétel-prognózisok kiszámítása után lehet majd pontosan megmondani, hogyan kompenzálják az ingatlanadó kiesését a költségvetésben – mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter csütörtökön a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.
Az Alkotmánybíróság kedden meghozott egyhangú határozatával visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény ingatlanadóra vonatkozó részét. Az ingatlanadó 50 milliárd forintos bevételi tétellel szerepelt az idei költségvetésben.
Oszkó Péter a reggeli műsorban a kieső bevételek pótlásáról elmondta: egyrészt ki kell számolni, hogy a több mint 200 milliárdos tartalékból mekkora az az összeg, amely még semmilyen módon nincs lekötve, és nem is várható a felhasználása. Másrészt azt is meg kell nézni, hogy az adóbevételeket hogyan prognosztizálják.
A pénzügyminiszter emlékeztetett: a költségvetés elkészítésekor még 0,9 százalékos gazdasági visszaeséssel számoltak, ám 2009 végére kiderült, hogy ez túlzottan pesszimista előrejelzés volt. Év végére már 0,6 százalékos visszaesést várt a tárca, és ezt ismét korrigálják, mivel úgy tűnik, hogy a magyar exportpiacok a vártnál kedvezőbben állnak. Ennek kapcsán az adóbevételek akár kedvezőbben is alakulhatnak – mondta el Oszkó Péter.
A tartalékok és az adóbevételek számbavétele után lehet eldönteni, hogy az esetleges adóbevételi többleteken, tartalékokon és a le nem kötött tartalékokon túl kell-e még az 50 milliárd forint pótlására intézkedéseket tenni – hangsúlyozta Oszkó Péter. Hozzáfűzte: az esetleges intézkedések csakis az állami intézmények működését érinthetik.
Forrás: MTI
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
