A távszerencsejáték-szervezés új szabályozása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény legújabb módosítása a legális távszerencsejáték-szervezés, és emellett – az illegális szervezők elleni fellépés érdekében – az internetes blokkolás törvényi feltételeinek rögzítését célozza. Az új szabályozás az eddig liberalizált távszerencsejáték-szervezési tevékenységet nem-liberalizált modellbe illeszti, aminek alapján az állami szerencsejáték-szervező és a törvényben meghatározott állami szervezői kör „alanyi jogon”, az egyéb szervezők pedig koncessziós pályázat é koncessziós szerződés esetén lesznek jogosultak e tevékenység végzésére.
A távszerencsejáték-szervezés fogalma
A távszerencsejáték-szervezés új fogalmi meghatározása szerint a távszerencsejáték keretében sportfogadás (agár- és lóversenyre, valamint sportmérkőzésre vagy sporteseményre történő fogadás), kártyajáték és a kaszinójáték is szervezhető. A távszerencsejáték körébe tartozik az internetes forma („online szerencsejáték”) mellett az egyéb, hírközlési eszköz és rendszer útján végzett szervezés is.
A távszerencsejáték-szervezésre jogosultak köre
Távszerencsejáték-szervezési tevékenység folytatására a legalább 200 millió forint jegyzett tőkével rendelkező
- 100 százalékban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, vagy
- e tevékenység gyakorlásának jogával koncessziós szerződés alapján rendelkező társaság jogosult.
A koncesszió időtartama legfeljebb 5 év lehet.
A koncessziós díj
A koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg, de a koncessziós szerződésben a felek a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjban is megállapodhatnak, amelyet évente valorizálni kell oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A koncessziós díjat a tárgyév február hó 15-éig kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.
A koncessziós díj jogszabályi minimuma 2013-ban egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén 100 millió forint, több játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén játéktípusonként 100 millió forint.
Adóhatósági engedély szükséges
A távszerencsejáték-szervezést az állami adóhatóság engedélyezi. A szervező a távszerencsejáték-szervezés engedélyezése iránti kérelemben több játéktípust is megjelölhet. A kérelmet az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell előterjeszteni a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló okirattal egyidejűleg. A szervezőnek igazolnia kell a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszere törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését.
Az állami adóhatóság az engedélyt – ha a kérelem a törvényben, illetve a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel – legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki.
Az engedély érvényességi időtartama alatt a szervező folyamatosan köteles biztosítani a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság részére. Az EGT-n kívüli székhellyel rendelkező szervező másodlagos adattároló szervert köteles elhelyezni Magyarországon és ahhoz a hatékony felügyelet érdekében szintén folyamatos hozzáférést kell biztosítania az állami adóhatóság részére.
A tiltott szerencsejáték blokkolása
Az állami adóhatóság annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele tiltott szerencsejáték szervezést valósít meg, elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét.
Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az állami adóhatóság hirdetményi úton közli, amely tartalmazza
- az ügy tárgyát és rövid ismertetését,
- az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges adatokat,
- a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.
A hirdetményt 15 napig kell az állami adóhatóság honlapján közzétenni.
A tiltott szerencsejáték szervezéssel érintett elektronikus adat blokkolását az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek végrehajtani, e kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót 100 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja.
Ha az engedély érvényességi időszaka alatt a szervező nem biztosítja a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét, az állami adóhatóság a távszerencsejáték-szervezési engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – a hozzáférés teljesítéséig, illetve az akadály elhárításáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra haladéktalanul felfüggesztheti, és amennyiben 6 hónap elteltével sem biztosított a távoli hozzáférés lehetősége, az engedélyt visszavonja.
A játékosokat nyilvántartják
Játékos kizárólag 18 éven aluli természetes személy lehet, akit a szervezőnek nyilvántartásba kell vennie a következő adatok rögzítésével:
- családi és utónév, születési családi és utónév,
- lakcím,
- állampolgárság,
- azonosító okmány típusa, száma,
- születési hely és idő.
A játékosok személyazonosságának igazolása új módszerrel történik, amely a szervező és a játékos részére is megkönnyíti az adatok ellenőrzését. A törvényi rendelkezés alapján a szervező az ellenőrzés érdekében elektronikus úton megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha azonban az ellenőrzés eredménye az egyezőséget nem támasztja alá, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése szerint végzi el, azaz ilyenkor a játékos-jelöltnek be kell mutatnia a személyazonosságát igazoló okiratait.
A játékosi egyenleg
A játékos nyilvántartásba vétele keretében a szervezőnek a játékos részére a szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából vezetett játékosi egyenleget kell létrehoznia. Egy játékos részére egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. A játékosi egyenleget a szervezőnek a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, a törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint kell vezetnie. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal a külön jogszabályban meghatározottak szerint el kell számolnia.
A játékosok védelme
Az új szabályozás a játékosok védelme érdekében előírja, hogy a szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt honlapján kötelező magyar nyelven feltüntetni legalább a következőket:
- a szerencsejátékban való részvétel feltételeit és a játék szabályait,
- a játékosi egyenleg kezelésének, a tétek befizetésének, a nyeremények kifizetésének szabályait,
- a játékosi panaszok kezelésének rendjét,
- a szerencsejáték szervez elérhetőségét,
- a 18 éven aluli személyek játéktilalmára vonatkozó figyelmeztetést,
- a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, szenvedélybetegség kialakulására vonatkozó figyelmeztetést,
- Magyarországon szerencsejáték-függőség kezelésével foglalkozó legalább egy szervezet elnevezését, elérhetőségét,
- – az állami adóhatóság, mint engedélyező és felügyeleti hatóság megnevezését és a játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatos elérhetőségét,
- – utalást a távszerencsejáték engedély meglétére, az engedélyezett játéktípus vagy játéktípusok megjelölését, az engedély felfüggesztése esetén ennek tényét és időtartamát.
A szervezőnek biztosítania kell a játékos részére a külön jogszabályban meghatározott önkizárás és az önkorlátozás lehetőségét is.
A jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok védelme érdekében további előírás, hogy az állami adóhatóság honlapján – munkanaponként történő frissítéssel – közzé kell tenni
- az érvényes távszerencsejáték szervezési engedéllyel rendelkező távszerencsejáték szervezők cégnevét (elnevezését), székhelyét, az engedélyezett játék-típusokat, az engedély érvényességi idejét, a szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt és engedélyezett honlapjának (honlapjainak) címét, valamint az engedély felfüggesztése esetén ennek tényét és időtartamát,
- legalább egy, Magyarországon szerencsejáték-függőség kezelésével foglalkozó szervezet elnevezését, elérhetőségét,
- az állami adóhatóság elektronikus, telefonos és postai elérhetőségét a játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban.
Adatszolgáltatási kötelezettség
A szervezőnek a távszerencsejáték szervezői tevékenységéről, a játékügyletek és a játékosi egyenlegen vezetett ügyletek alakulásáról az állami adóhatóságoz kéthetente, a tárgyidőszakot tartalmazó hónap 15. és utolsó naptári napján, elektronikus úton – az állami adóhatóság által rendszeresített űrlapon vagy az állami adóhatóság által jóváhagyott adathordozó eszköz felhasználásával – adatszolgáltatást kell teljesítenie.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|
|
A távszerencsejátékkal kapcsolatos adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig kell megőrizni, és kérésre az állami adóhatóság részére – papíralapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön – hozzáférhetővé kell tenni.
Adózás
A távszerencsejáték kétheti gyakorisággal teljesítendő játékadója a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözeteként meghatározott tiszta játékbevétel 20 százaléka. Ezen kívül az állami adóhatóság felügyeleti tevékenységéért negyedévente felügyeleti díjat is kell fizetni, amely a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százaléka, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint.
Tiszta játékbevételnek a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete minősül, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező a fogadás tekintetében nem visel saját kockázatot (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.
A távszerencsejáték szervezés után fizetendő játékadóról a szervezőnek kéthetente – a hónap 1-15. napjáig tartó tárgyidőszakáról e hónap 20. napjáig, illetve a hónap 16. napjától a hónap utolsó napjáig tartó tárgyidőszakáról a következő hónap 5. napjáig – kell az állami adóhatósághoz adóbevallást tennie, a játékadó egyidejű megfizetésével. A felügyeleti díjat az állami adóhatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat egyidejű benyújtása mellett, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig kell megfizetni.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása következtében a távszerencsejátékból származó nyeremény után a magánszemélynek nem kell adót fizetnie (nem számít jövedelemnek).
Nemzetközi együttműködés
A törvény az állami adóhatóság részére felhatalmazást ad a koncesszió keretében végzett távszerencsejáték-szervezés esetén tárcaegyezmény kötésére más EGT állam vagy egyéb állam felügyeleti hatóságával. Az egyezmény célja egyrészt a konkrét szervezőkkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységhez kapcsolódó együttműködés, adatcsere, másrészt a konkrét szervezőre vonatkozó felügyeleti tevékenységgel párhuzamos, vagy attól független tapasztalatcsere keretének biztosítása. A megállapodás a magyar és a másik állam adatvédelmi és egyéb jogszabályaival összhangban tartalmazza az együttműködés részteles szabályait, így különösen az átadható információk körét és felhasználásuk feltételeit.
