Járulékfizetés szünidőben végzett munka esetén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a tanuló, hallgató a nyári szünidő alatt? Milyen előírásokra kell figyelemmel lenni a foglalkoztatásukkal kapcsolatban? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Adó TB-Kalauz 2007/7. számában Matlné Kisari Erika cikke.

A tanulmányokat folytatókkal kapcsolatos legelterjedtebb tévedés, hogy az alap-, közép- és felsőoktatási intézmény tanulói, hallgatói e jogviszonyukban a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottak. E tévedés alapja, hogy a kiskorú személy, amennyiben a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A biztosítottak a társadalombiztosítás által nyújtott valamennyi ellátásra, például táppénzre is jogosultak, nem csak egészségügyi szolgáltatásra. Sok esetben a foglalkoztatók és a laikus magánszemélyek is úgy gondolják, hogy a tanulói, hallgatói kör foglalkoztatója az oktatási intézmény.

A foglalkoztatót kiemelkedő fontosságú kötelezettségek terhelik a társadalombiztosítási rendszer működésének a biztosítása szempontjából a nyilvántartási, járuléklevonási, adatszolgáltatási, járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettség keretében. Fontos ezért annak meghatározása, hogy ezek a kötelezettségek valójában kiket terhelnek, kik minősülnek foglalkoztatónak. Miután a törvény igen széles körben határozza meg azt a tevékenységet, amely társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztet, hasonlóan széles azok köre, akiknek a közreműködésével ezek a jogviszonyok létrejöhetnek. A cikk ezért áttekinti a szünidős foglalkoztatás témájával kapcsolatos fogalmakat, így a foglalkoztató, a biztosított és a járulékalapot képező jövedelem fogalmát, és részletesen ismerteti a szóba jöhető foglalkoztatási formák szabályait. Kiemeli, hogy a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény nem tesz különbséget a felnőttként, illetve diákként végzett munka tekintetében. Ha a diákot munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatják, a társadalombiztosítási kötelezettségeket az általános – munkavégzést megalapozó jogviszonyra vonatkozó – szabályok szerint kell teljesíteni.

Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. A foglalkoztatót terheli ebben az esetben a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék és teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a havi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a tételes eho összegét a munkaidő arányában legfeljebb 50 százalékkal csökkentett összegben kell megállapítani.

A biztosítottat terheli a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5 százalékos járulék és 8 százalékos tagdíj). A cikk írója figyelmeztet ugyanakkor arra, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy amennyiben a munkavállaló első alkalommal létesít biztosítási jogviszonyt, tagságra kötelezett pályakezdőként a magánnyugdíjpénztárba is be kell lépnie. Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban álló tanuló, hallgató a munkaviszonyában nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, e jogviszonya alapján nem válik jogosulttá az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira. A diákok esetében is érvényesül ugyanakkor a minimum járulékalap utáni foglalkoztatói kötelezettség. Amennyiben a tanulónak ténylegesen juttatott járulékalapot képező jövedelem összege nem éri el a minimum járulékalap összegét, a havi bevallásban közölheti a foglalkoztató a tényleges járulékalapot.

A cikk behatóan foglalkozik a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízás, vállalkozás, felhasználási szerződésen alapuló jogviszony, bedolgozói, segítő családtagi jogviszony) szabályaival, illetve ismerteti a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra, a hallgatói munkadíjra, a gazdasági társaság tagjaként végzett vállalkozói tevékenységre és az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanulójaként, hallgatójaként történő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseket.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 2.

Nemzetközi számlagyár vezetője ellen emeltek vádat

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség vádat emelt egy az Egyesült Államokban elfogott férfi és 43 társa ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy fiktív számlákkal 4,7 milliárd forint forgalmi adót csaltak el – közölte a főügyészség helyettes sajtószóvivője.