A valós idejű adózás felé haladunk

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfabevallások és a munkáltatói szja-bevallások tervezetét is a NAV készíti majd el belátható időn belül. A kormány fontolgatja, hogy valamennyi készpénzes tranzakciót láthatóvá tesz az adóhatóság számára. 2018-ra valamennyi adóellenőrzés papírmentes lesz, sőt 2021-re a NAV egésze papírmentes szervezetnek minősül majd. A második Nemzeti Adókonzultáción a fentieken túl átfogó képet kaptunk az adózás új rendjéről.

2010 és 2017 között a tényleges adóterhelés 9 százalékponttal csökkent; a Nemzetgazdasági Minisztérium további merész adókönnyítéseket szeretne – tolmácsolta a Nemzeti Adókonzultáció résztvevőinek Varga Mihály miniszter szavait Tállai András parlamenti államtitkár, a NAV vezetője.

Egyre több adóbevételt hoz a technológiai fejlődés

Az elmúlt évek adócsökkentései (szja-csökkentés, tao-csökkentés, kedvezményes áfakulcsok, szocho-csökkentés, kata, kiva bevezetése) összesen 860 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelentenek az idei büdzsének, ennek ellenére egyre több adó folyik be a költségvetésbe; idén a bevétel-növekedés tervezett üteme 4,8 százalék, ami nagyobb, mint a gazdasági növekedés – mondta A fejlődés útján című előadásában Tállai András.

Szemléletváltás kezdődött a NAV-nál, de az út elején járunk: centralizált, profiltiszta, funkcionális alapon szerveződő adóhivatalt építünk, amelynek központi eleme a szolgáltató tevékenység; meg kell érteni, hogy az ügyfeleknek is vannak érveik – fogalmazott az államtitkár. A szolgáltató adóhivatal fontos része az e-ügyintézés lehető legszélesebb kiterjesztése, ráadásul az e-mail alapú ügyintézés századannyiba kerül, mint a személyes – mondta a NAV elnöke.

Bepillantást nyertünk abba is, miként fogja még jobban betartatni a jogszabályokat az adóhatóság. Gondolkodunk azon, hogy minden készpénzes vásárlásra kiterjesztjük az online pénztárgép-használati kötelezettséget – ez azonban a jelenlegi technológiával nem lehetséges – mondta Tállai András. Közölte: az e-szja sikerein felbuzdulva a jövőben az őstermelők, az adószámos magánszemélyek, sőt a munkáltatók helyett is a NAV készít majd bevallástervezetet (csak ez utóbbi 660 ezer tervezet elkészítését jelenti majd). Fejlesztik az ekaer-t is, amelybe bekerülnek a nemzeti tengelysúlymérő rendszer adatai, így a külföldről érkező kamionok sem bújhatnak ki az ellenőrzés alól. A számlázóprogramok NAV-hoz való bekötését pedig az e-áfabevallás fogja követni. A NAV 2.0 program szerint 2018-ra valamennyi adóellenőrzés papírmentes lesz, sőt 2021-re a NAV egésze papírmentes szervezetnek minősül majd.

Mit üzen az új Art.?

Az adózás rendje tervezett újraszabályozásnak lényegi elemeit ismertette előadásában Izer Norbert adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár.

Az új rendszer erős üzenete, hogy szolgáltató jellegű adóhatóságot, az önkéntes jogkövetés elősegítését, adminisztráció-csökkentést, és átlátható, érthető szabályozást hoz majd a tervezett három törvény együttesen – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény tervezete az általános eljárások szabályait rögzíti rövid és áttekinthető formában; ezek a szabályok eddig a közigazgatási eljárásról szóló törvényben szerepeltek, ezentúl az új jogszabály kizárólag az adóeljárásokra vonatkozik – így nem helyettesíti az adózás rendjéről szóló jogszabályt. Ez utóbbi – vagyis az új Art. – az adóztatást biztosító adóigazgatási szabályok, részletszabályok összessége lesz. A két törvény mellérendelt szerepben van és nincs párhuzamosság közöttük. Ezen túl önálló végrehajtási törvény is készül, ami a NAV, mint közigazgatási végrehajtó szolgálat eljárásrendje. Leegyszerűsítve: az első két jogszabálycsomag az adózóknak, a harmadik az adóelkerülőknek szól – magyarázta Izer Norbert.

 

Az új Art. három fontos részét emelte ki a szakember. Először is mindössze két ellenőrzési fajta lesz, a jogkövetési vizsgálat (amelynek során a revizorok tájékozódnak) és az adóellenőrzés. Ezen túl megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet, és legfeljebb 365 napig tarthat egy adóellenőrzés.

Változik a jogorvoslat rendszere is. Bevezetik például a bizonyítékok benyújtásának kényszerét az alapeljárásban, vagyis a feleknek (sem a NAV-nak, sem ügyfelének) nem lesz módja taktikázni a rendelkezésre álló információval, bizonyítékkal; a lépéstől az eljárások rövidülését várja a nemzetgazdasági tárca. Az új szabályozás érdemben növeli a másodfokú adóhatóság mozgásterét, így kevesebb eljárást „dobnak vissza” majd elsőfokra, ami szintén az ügymenet gyorsítását jelenti. A feltételes adóbírság is új intézmény lesz, amikor is az elmarasztaló döntés elleni fellebbezés elmaradása esetén a bírság felét elengedi a NAV. Az új lehetőség nem a fellebbezéstől akarja eltántorítani az érintetteket, leginkább az időhúzás kiiktatása a célja – mondta a helyettes államtitkár.

Változnak a bírságolás szabályai is: a jegybanki alapkamat duplája helyett az alapkamat plusz 5 százalékpont lesz a késedelem ára – ilyen alacsony kamatkörnyezetben a NAV volt a legolcsóbb hitelező – magyarázta a jogszabályváltozást Izer Norbert. A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése során viszont a tárcát meggyőzték arról, hogy az önreviziós pótlék mértéke továbbra is a jegybanki alapkamat maradjon – ez is ösztönzi az adózókat a jogkövetésre. További változás, hogy 2000 helyett 5000 forint késedelmi pótlékot nem fizettet ki a NAV, és a 200 százalékos adóbírság mértéke 100 százalékosra csökken. Utóbbi mértéke indokolatlan volt, mert olyan adózói kört érintett, amely eleve kevés adót fizetett, és a büntetés sem motiválta; mostantól viszont a NAV célzott ellenőrzéseitől remélik majd az adófizetési hajlandóság emelkedését, nem pedig a büntetéstől. Fontos újdonságnak nevezte még a helyettes államtitkár, hogy a mulasztási bírságok rendszere egyszerűsödik és bevezetik az alap mulasztási bírságot, valamint az is, hogy a NAV honlapján megjelent hivatalos tájékoztatók alapján eljárók nem lesznek szankcionálhatók.

A valós idejű adóztatás felé haladunk. A kihívást az jelenti majd, hogy miként kell alakítani az anyagi jogi szabályokat a digitalizálhatóság érdekében – mondta a jogalkotás előtt álló kihívásokról, lehetőségekről Izer Norbert.

 

 

---