A válság 9 furcsasága

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új típusú kihívásokat hozott a válság, amire új válaszokat ad a lakosság, a vállalati szektor, a bankrendszer, illetve új megoldásokat keresnek az államok is. Kilenc furcsaságot emeltünk ki.

1. Eurókészpénz, rossz időzítéssel

Becslések szerint a magyar lakosság 2009 első negyedévében, vagyis a forint szempontjából negatív árfolyamcsúcs idején mintegy 150 milliárd forintért vett eurót, amit a statisztikák szerint azóta is készpénzben tart. Számoljunk csak!

Ha a 310-315 forintos árfolyamon megvett euró ma 280-285 forintot ér csak, akkor ezen a cash-mennyiségen a magyar befektetők 10 százalékos veszteséget szenvedtek el, és akkor még nem is vettük figyelembe az euró, illetve a forinttartás potenciális hozamának különbségét!

Mindez nem jelenti azt, hogy feltétlenül túlzott volt az óvatosság! Ha pár hónap múlva egy sokkal gyengébb forint idején elemezzük a lakosság viselkedését, lehet, hogy megemeljük majd a kalapunkat a bölcs készpénztartók előtt.

2. A bankok biztosan veszteséges üzletei

A magyar bankok félnek a tőkehiánytól, ezért bőszen lakossági forrásokat gyűjtenek. Ugyanakkor félnek a kockázatoktól is, ezért forrásaikkal nem hiteleznek, hanem azokat biztonságos helyen tartják. Mi történik? A bankok akciós betétgyűjtési kampányaikkal 12-13 százalékon vesznek fel pénzt a lakosságtól, majd berakják 9,5 százalékon a jegybankba kéthetes betétbe ugyanezeket a forrásokat. Ha ez egész évben így marad, és a bankok a 2800 milliárd forintnyi kéthetes betét mellett 500 milliárd forintot overnight betétben (azaz egyéjszakás betétben) tartanak, akkor akár 80-100 milliárd forintos bankrendszerszintű veszteséget is elszenvednek. Nagyon furcsa ügylet, igaz, ha a túlélés a tét, semmi sem drága.

3. A bankok leállítják az új hitelezést, pedig ebből élnek, és ezzel már nem szabadulnak meg a régi rossz hitelektől, csak mélyítik a válságot

Izgalmas játékelméleti kérdés, hogy a kockázatoktól irtózó bankok egyénileg racionális viselkedése milyen csoportosan rémes eredményhez vezet. Mindenki csökkenti a hitelkihelyezéseit, a mérlegfőösszegét, jó adósoknak sem adnak új hiteleket. Ezzel mélyül a válság, a forrásszűke miatt egyre több vállalat kerül nehézségbe, amely végigsuhan a gazdaságon, és további beszállítók hitel-visszafizetését veszélyezteti. Az állam ugyan segít programokkal, állami tulajdonba vett bankok hitelezésével, de ezzel eltéríti a piaci kockázatárazást, ami hosszabbá teheti a válságot.

4. Nincsenek tőkegarantált alapok

A szép múltbeli hozamok idején a befektetési alapkezelők boldog-boldogtalannak el tudták adni az élelmiszerbe, nyersanyagba, egzotikus részvénypiacokba is fektető (legalábbis ezek jó teljesítményére opciót kötő) tőkevédett alapokat. Aztán bedőltek a piacok, ezek pedig a normál betéteknél sokkal gyengébb, sokszor nulla megtérülést hoztak.

Újabban egyáltalán nem indulnak tőkegarantált alapok, mert nem lenne kereslet irányukban. Pedig most, a változékonyság időszakában lenne ezekre igazán szükség. Hiszen most jó eséllyel következik be nagy esés, de nagy emelkedés is. Az ügyfelek szempontjából pedig az esetleges bukásoknál érvényesülne a garancia haszna, de ha már valóban tartós trend a felívelés, akkor a garantált alap részesedést enged a nyereségből.

5. Nincs kockázati tőke, hedge fund, nincsenek ingatlanalap-indítások!

Ezek az elmúlt időszakban levitézlett, népszerűségüket vesztő befektetések jó, előremutató hozamokat ígérhetnének, hiszen olcsók az ingatlanok, nincs banki finanszírozás, remek cégek is kockázati tőkéért kuncsorognak. Csak éppen a piacon olyan olcsón megvehetők a korábban bedőlt befektetések, 30-40 százalékos áron kimazsolázhatók a meglevő portfóliók, ezért senki nem akar száz százalékon új alappal indulni.

6. Nagy a változékonyság, a vevők mégsem osztják meg a kockázatot

A lakosság éppen a megnőtt volatilitás idején hagyja el a portfóliódiverzifikálás aranyszabályát és kollektív befektetések (például részvényalapok) helyett egyedi papírokba fektetnek. Mivel Magyarországon ez a trend leginkább az OTP részvényeihez vezette el a lakossági befektetőket, és a bank az utóbbi időben felülteljesítette a piacot. Nálunk ez a stratégia éppen bejött, de mindenképpen nagy a kockázat.

7. Az államok eladósodása több módon is drágítja az államok finanszírozását

A világ meghatározó gazdasági övezetei éppen a jövő nemzedékek kárára adósodnak el, ami talán elkerülhetetlen, de mindenképpen önsorsrontó stratégia. Amikor a világ országai együttesen is 7 százalékos államháztartási deficitet gyártanak és a fejlett világ GDP-arányos államadósságai az össz-GDP 80 százalékáról, 110 százalékra emelkedik. Akkor olyan kötvénykínálat várható, amely alaposan megemelheti a hozamokat. Ez a magasabb kamatkörnyezet még drágábbá teszi az életet, vagyis az adósságok finanszírozását.

8. A megnövelt pénzmennyiség még nem növeli az inflációt

Az államok öntik ki a pénzt a gazdaságba, ami elvileg inflációhoz kellene hogy vezessen, de különös módon ez nem történt még így. A magyarázat ismét a bankok nemhitelezési gyakorlatához kötődik. Ha a bankok nem hiteleznek, nem multiplikálódik a pénz, ezért nincs inflációs nyomás, hiába indul el több pénz a rendszerben. A kérdés az, hogy mit hoz a jövő? Ha elindul a gazdasági növekedés, elindulhat a pénzmultiplikációs hatás is.
Ha pedig majd felfelé menet az államok nem szívják vissza a pénzeket, akkor eljöhet az emelkedő infláció ideje.

9. Segítenek Magyarországon a magas nyersanyagárak

Magyarország nyersanyagokban szegény ország, például az olaj ára minden termékbe beépül – így szólnak a tankönyi mondatok. Most mégis úgy tűnik, hogy a fejlődő piacok, a kelet-közép-európai régió és azon belül a magyar piac szempontjából is az emelkedő nyersanyagárak, kiemelten is az olajár nagyon fontos pozitív hatást jelent. A fejlődő piacok, az EMEA-régió a befektetők szempontjából sokszor egy sztori, hiszen a portfóliómenedzserek az egész régiót együtt kezelik. Úgy tartják, hogy ez egy nyersanyagkitett régió, ha újra emelkednek a nyersanyagárak, sok friss tőke érkezik a fejlődő piacokra, például Dél-Afrikába és Oroszországba, ebből pedig a magyar piac is részesedik.

Forrás: FigyelőNet

---