Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.
A sorozat előző részeit itt találja.
A következő forgatókönyvben is termékimportról lesz szó, amelyben az IOSS használatára is sor fog kerülni, azonban a fő eltérés az előző forgatókönyvvel szemben az az, hogy az elektronikus felület és a vevő ugyanabban a tagállamban van. A 1. tagállambeli vevő 150 euró-t meg nem haladó értékben termékeket rendel egy szintén az 1. tagállamban létrehozott elektronikus felületen keresztül egy elsődleges értékesítőtől. A vevő jelzi, hogy a rendeltetési hely az 1. tagállamban van. A termékeket az elsődleges értékesítő nevében a Közösségen kívülről adják fel az importálás helye szerinti 1. tagállamban lévő vevőnek.
Az elektronikus felület, mint vélelmezett értékesítő lesz az adóalany. Az elektronikus felület az 1. tagállamban regisztrál az IOSS-ben és az IOSS áfa-azonosító számát az 1. tagállamban kapja meg. Az adóztatandó ügyleteink a következőképpen alakulnak: az importált termékek távértékesítése két értékesítést foglal magába. Az első értékesítés adóalany-adóalany viszonylatban fog megtörténni, ugyanis az elsődleges értékesítő fog teljesíteni az elektronikus felületnek. A második értékesítés már adóalany-fogyasztó típusú értékesítés lesz, ebben a viszonylatban az elektronikus felület fog értékesíteni az 1. tagállambeli végső vevőnek. Szintén adóztatandó ügylet lesz a behozatal az 1. tagállamban.
Gondolom már megszokta a kedves olvasó, hogy következő lépésként a teljesítési helyet fogjuk elemezni. Az importált termékek távértékesítése esetén az elsődleges értékesítő értékesítéséhez nem kapcsolódik fuvarozás, így a teljesítés helye harmadik országban van, ezért uniós áfa-kötelezettség nincs. A vélelmezett értékesítő és a végső vevő között történik fuvarozás, így a teljesítés helye az 1. tagállamban van. Az áfát az 1. tagállamban kell megfizetni, a termékekre az 1. tagállamban alkalmazandó áfakulcs alapján. A behozatal esetén a teljesítés helye szintén az 1. tagállamban van.
Az áfa-fizetési kötelezettség keletkezése felület-végső vevő viszonylatban akkor keletkezik, amikor a fizetést az elsődleges értékesítő elfogadja. Az áfa megfizetésére kötelezett személy importált termékek távértékesítésekor az alábbiak szerint alakul. Az elsődleges értékesítő – elektronikus felület viszonylat az uniós áfa hatályán kívül esik, azonban a felület – végső vevő viszonylatban az elektronikus felület az IOSS-en keresztül köteles áfa-t fizetni az 1. tagállam adóhatóságának.
Behozatal esetén ebben a forgatókönyvben is vizsgálni kell, hogy a vám-árunyilatkozatban az 1. tagállam vámhatóságának elektronikus úton elküldött IOSS-szám érvényes-e, az áfa megfizetésére kötelezett személy meghatározása érdekében. A vámhatóság az IOSS adatbázisban elektronikusan ellenőrzi az IOSS-szám érvényességét, így abban az esetben, ha érvényes IOSS-szám, akkor áfamentes a behozatal az 1. tagállamban, a termékek szabad forgalomba bocsáthatók. Ellenben, ha érvénytelen az IOSS-szám, akkor adóztatott a behozatal az 1. tagállamban (az általános szabályok szerint, illetve a különös szabályozás alkalmazható). Az áfa-t ebben az esetben az erre kijelölt személy fizeti, ennek részleteire egy későbbi forgatókönyvben térünk majd ki.
Az elektronikus felület havi IOSS áfa-bevallást nyújt be az 1. tagállam adóhatóságának, amelyben feltünteti az 1. tagállamot megillető áfa összegét és az áfa mértékét. Ezeket az értékesítéseket nem kell feltüntetni a belföldi áfa-bevallásban. Az elektronikus felület nyilvántartást vezet a termékek értékesítéséről és bevallásáról.
A vámügyi vonatkozásokról annyit érdemes megjegyezni, hogy összességében ugyanaz, mint az előző forgatókönyvben, azzal a különbséggel, hogy a 2. tagállam helyébe az 1. tagállam lép.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.
A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.
Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
