A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (7. rész)


A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

A sorozat előző részeit itt találja.

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

Újabb forgatókönyvünkben is termékimportról lesz szó, amelyben az IOSS használatára is sor fog kerülni. Amiben ez a forgatókönyv eltér a korábbiaktól, az az, hogy az elektronikus felület a Közösségen kívül található, a végső megrendelő pedig bármely tagállamban lehet, az egyszerűség kedvéért használjuk a már megszokott 1. tagállam meghatározást. A 1. tagállamban a vevő 150 eurót meg nem haladó értékben terméket rendel egy Közösségen kívül létrehozott elektronikus felületen keresztül egy elsődleges értékesítőtől. A vevő jelzi, hogy a rendeltetési hely az 1. tagállamban van. A termékeket az elsődleges értékesítő nevében a Közösségen kívülről adják fel az importálás helye szerinti 1. tagállamban lévő vevőnek. Az IOSS használata esetén a termékek vámkezelése bármely uniós tagállamban elvégezhető, függetlenül attól, hogy a fogyasztó melyik tagállamban telepedett le.

Az adóalanyiság kérdése ebben a forgatókönyvben érdekes alakul, azzal együtt, hogy az elektronikus felület, mint vélelmezett értékesítő lesz az adóalany. A csavar a korábban megszokottakhoz képest abban van, hogy az adóalanyisághoz közvetítőre van szükség. Az elektronikus felület az IOSS-ben az 1. tagállamban letelepedett közvetítőn keresztül regisztrál. A közvetítőnek nem kell a termékek végső rendeltetési helye szerinti tagállamban letelepednie, bármely uniós tagállamban letelepedhet, és ott regisztrálhatja az IOSS-be az elektronikus felületet. Ebben a példában a közvetítő az 1. tagállamban van regisztrálva. A közvetítőnek regisztrálnia kell ahhoz, hogy az értékesítők/elektronikus felületek számára igénybe vehesse az IOSS-t. Ez nem áfa-azonosító szám. A közvetítő az elektronikus felület tekintetében az 1. tagállamban IOSS áfa-azonosító számot kap.

Az adóztatandó ügyletek tekintetében nincs változás a korábbiakhoz képest. Adóztatandó ügylet lesz a behozatal, ami az 1. tagállamban adózik. A másik adóztatandó ügylettípus pedig az importált termékek távértékesítése lesz, ami szokás szerint két alértékesítésre oszlik. Egyfelől az elsőleges értékesítő és az elektronikus felület között, másfelől az elektronikus felület és a végső vevő között történik.

A teljesítés helye szabályaiban sincs eltérés, az első alértékesítés teljesítési helye harmadik országban van, így áfa hatályán kívüli lesz az uniós áfa szempontjából. A második értékesítéshez kapcsolódik fuvarozás, ezért az 1. tagállamban teljesül, és a termékek az 1. tagállam vonatkozó adókulcsai szerint adóznak. A behozatal teljesítési helye az 1. tagállamban van.

Az áfa megfizetésére kötelezett személy importált termékek távértékesítésekor az alábbiak szerint alakul. Az elsődleges értékesítő – elektronikus felület viszonylat az uniós áfa hatályán kívül esik, azonban a felület – végső vevő viszonylatban az elektronikus felület az IOSS-en keresztül köteles áfát fizetni az 1. tagállam adóhatóságának.

Behozatal esetén vizsgálni kell, hogy a vám-árunyilatkozatban az 1. tagállam vámhatóságának elektronikus úton elküldött IOSS-szám érvényes-e, az áfa megfizetésére kötelezett személy meghatározása érdekében. A vámhatóság az IOSS adatbázisban elektronikusan ellenőrzi az IOSS-szám érvényességét, így abban az esetben, ha érvényes IOSS-szám, akkor áfa-mentes a behozatal az 1. tagállamban, a termékek szabad forgalomba bocsáthatók. Ellenben, ha érvénytelen az IOSS-szám, akkor adóztatott a behozatal az 1. tagállamban (az általános szabályok szerint, illetve a különös szabályozás alkalmazható). Az áfát ebben az esetben az erre kijelölt személy fizeti, ennek részleteire egy későbbi forgatókönyvben térünk majd ki.

Az elektronikus felület havi IOSS áfa-bevallást nyújt be az 1. tagállam adóhatóságának, amelyben feltünteti az 1. tagállamot megillető áfa összegét és az áfa mértékét. Az elektronikus felület nyilvántartást vezet a termékek értékesítéséről és bevallásáról.

A vámügyi vonatkozások az 5. forgatókönyvben ismertettek szerint alakulnak, azzal az eltéréssel, hogy a 2. tagállam helyébe az 1. tagállam lép.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.