Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem követ el jogsértést az, aki olyan hanganyagot tartalmazó CD-t vásárol saját célra, amely után nem fizették meg a szerzői jogdíjat – olvasható az Adóellenőrzés című szaklap szerzői jogdíjjal foglalkozó 2009/7. számában.
A bíróság a terheltet az ellene ötrendbeli szerzői és szomszédos jogok megsértésének a vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet szerinti tényállás lényege a következő volt: A terhelt egy aluljáróban összesen 14 db CD-t vásárolt darabonként 500 forintos áron. A lemezek hamisítványok voltak, a rajtuk rögzített zeneművek után jogdíjfizetés nem történt, így azokat legálisan nem lehetett volna forgalomba hozni. A terhelt tudott arról, hogy nem hivatalosan kiadott CD-kről van szó, ennek ellenére megvásárolta azokat. A szándéka nem a lemezek további eladása vagy nyilvánosság előtti lejátszása, hanem saját felhasználás volt.
A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és megállapította az 5 rendbeli szerzői és szomszédos jogok megsértésének vétségét. Ezért a vádlottat 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. A CD-ket elkobozták, és megsemmisítés végett a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége Szakértői Ellenőrzési Csoportjának adták át. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott, amikor általa is tudottan hamisított, azaz olyan módon másolt lemezeket vásárolt, amelyért nem fizették meg a jogdíjat, elkövette a bűncselekményt. A másodfokú bíróság véleménye szerint nincs jelentősége annak, hogy egyedül vagy mással együtt kívánta meghallgatni a lemezeket, csupán elegendő volt az, hogy olyan lemezt vásárolt, amelyért nem fizettek jogdíjat.
A vádlott felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyben bűnösségének a megállapítását sérelmezte arra hivatkozással, hogy bűncselekményt nem követett el. A felülvizsgálati eljárásban eljáró Legfelsőbb Bíróság szerint jogszabálysértő volt a másodfokú ítélet, amely a vádlott büntetőjogi felelősségét állapította meg. A Btk. ugyanis a szerzői jogok, másrészt pedig az ehhez hasonló és ezzel rokon szomszédos jogok megsértőit rendeli büntetni. A törvényi tényállás tulajdonképpen egy keretdiszpozíció, amelyet az elkövetéskor hatályos rendelkezések töltenek ki tartalommal. Elkövetési magatartása a szerzői és szomszédos jogok megsértésével valósítható meg. Ezért a Btk. Csak a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Sztv.) elkövetéskor hatályos rendelkezéseivel együtt értelmezhető.
A szerzői jogi törvény értelmében a szerzőt személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok illetik meg. A vagyoni jogok magukban foglalják a mű felhasználásáért járó díjazást is. A szerzőt a mű felhasználásáért illeti meg díjazás. A törvényi tényállás és a szerzői jogi törvény rendelkezéseinek összevetett értelmezéséből pedig az következik, hogy a szerző jogát – többek között – az sérti meg, aki a szerző művét jogdíj megfizetése nélkül felhasználja. Felhasználáson az olyan folyamat értendő, amely a művet a nyilvánossághoz közvetíti. A szerzői jogi törvény felsorolja, hogy melyik tevékenységek tartoznak a felhasználás körébe. Eszerint a mű felhasználásának minősül a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás, a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, az átdolgozás és a kiállítás. Kivételként külön rendelkezik a magáncélra történő szabad felhasználásról, amely jogdíjfizetési kötelezettséget nem von maga után. Ennek azonban az ügy jogi elbírálásánál nem volt jelentősége.
A tényállás szerint a vádlott más által jogdíjfizetés nélkül másolt és forgalomba hozott lemezeket vásárolt saját célú felhasználásra. A jogdíj fizetése a másolást végző és a CD-t forgalomba hozó személy (felhasználó) kötelessége lett volna. A másolt CD megszerzése önmagában nem minősül felhasználásnak és nem sérti az alkotás szerzőjének jogát. A terhelt részéről a haszonszerzési célzat vagy vagyoni hátrány okozása is hiányzik. Ezért a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint magatartása a terhére megállapított bűncselekményt nem valósítja meg.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
