Adócsomag 2017 – Társasági adó

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos új kedvezményt mutat be az őszi adócsomag a társasági adó rendszerében. A várható új rendelkezéseket az alábbi cikkünk mutatja be.

Startup cégek adóalap-kedvezménye

A javaslat a startup cégek adóalap-kedvezménye kapcsán bevezeti a korai fázisú vállalkozások fogalmát, mely szerint korai fázisú vállalkozásnak a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló jogszabály szerint nyilvántartásba vett jogi személy minősül. A javaslat szerint az adótörvény alkalmazásában a minősítés további feltéve, hogy a korai fázisú vállalkozás átlagos állományi létszáma az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóéveiben elérje vagy meghaladja a két főt, és abból legalább 1 fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztőnek minősüljön, továbbá a korai fázisú vállalkozás ne minősüljön a kedvezmény igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának az igénybevétel adóéveiben. A minősítés és a regisztrációs eljárás további részleteit az említett külön jogszabály fogja meghatározni.

A javaslat szerint a Tao. törvény adóalap-kedvezménnyel támogatja a regisztrált korai fázisú vállalkozásokba történő befektetést. Ezen adóalap-kedvezmény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének a részesedés szerzésének adóévében alkalmazott adókulcs mértékéhez igazított hányada a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint.

A kedvezményt 4 adóévben egyenlő részletekben lehet érvényesíteni. A kedvezmény igénybevételére az adózó akkor jogosult, ha a szerzést megelőző 3 adóéves időszakon belül sem ő, sem pedig a kapcsolt vállalkozása vagy jogelődje nem volt tagja (részvényese, üzletrész- tulajdonosa) annak a korai fázisú vállalkozásnak, amelyre tekintettel a kedvezményt igénybe veszi.

Ha a kedvezmény érvényesítésére nyitva álló időtartam alatt – tőkeemelésre tekintettel – a bekerülési érték növekszik, akkor az adóalap-csökkentés ezen növekmény vonatkozásában is alkalmazható, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés a korábbiakban adóalap- kedvezmény igénybevételére jogosította, azzal, hogy erre tekintettel az érvényesítés időtartama nem hosszabbodik meg.

A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-kedvezménye csak abban az esetben érvényesíthető, ha az adózó olyan vállalkozásban szerez részesedést, amelynek korábban 3 adóéves időszakon belül nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózó, az adózó jogelődje vagy bármelyikük kapcsolt vállalkozása. Továbbá, ha az adózó az adóbevallás benyújtásáig rendelkezik egy olyan igazolással, amely tartalmazza a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által vezetett nyilvántartási rendszer szerinti regisztrációs számát, a nyilvántartásba vétele dátumát, továbbá a korai fázisú vállalkozás regisztrációs számát.

A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-kedvezménye alapján az adózó által adóévenként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A tőkebefektetés a korai fázisú vállalkozásnál az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Az az adózó, amely érvényesíti a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap- kedvezményét és az érvényesítésre nyitva álló 4 adóéven belül a kedvezményre jogosító részesedést bármilyen jogcímen kivezeti, részben kivezeti (az átalakulás, egyesülés vagy szétválás miatti kivezetést kivéve), adóalap-növelő tétel alkalmazására kötelezett. Az adóalap-növelő tétel összege az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg kétszerese. Kivezetés (részbeni kivezetés) alatt például az értékesítést, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő átadást, a térítés nélküli átadást, és a tőkeleszállítást kell érteni.

A javaslat szerint abban az esetben, ha az adózó alkalmazza a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-kedvezményét, a szerzett részesedésre elszámolt értékvesztésre az értékvesztés elszámolásának adóévében növelő tételt kell alkalmaznia (kivéve, ha bejelentett részesedésről van szó, mert ez esetben a bejelentett részesedésre vonatkozó szabály alapján lesz kötelezett növelő tétel alkalmazására). A növelő tétel összege a vállalkozásban szerzett részesedésre elszámolt értékvesztés összege, de legfeljebb az adóalap-kedvezményként érvényesített összeg. Amennyiben a részesedésre a későbbiekben visszaírásra kerül az értékvesztés, a Tao. törvény hatályos rendelkezése alapján csökkentő tétel lesz érvényesíthető, ha az adózó a korábbi növelést az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolja.

A javaslat szerint, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre tekintettel elérhető adóalap-kedvezményt alkalmazó adózó jogutód nélkül megszűnik a szerzés adóévében, vagy az azt követő három adóévben, akkor az adóalap-csökkentésként elszámolt összeggel (feltéve, hogy korábban ezzel nem növelte adóalapját), meg kell növelnie az adózás előtti eredményét.

[htmlbox adomozaik]

 

Fejlesztési adókedvezmény

A módosítás értelmében a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám- és bérköltség- növelési feltételei enyhülnek a beruházások ösztönzése érdekében. A jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházások esetében az adózó választhat, hogy legalább 50 fővel vagy a minimálbér háromszázszorosával, a jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházások esetében 25 fővel vagy a minimálbér százötvenszeresével növeli a foglalkoztatását, illetve bérköltségét, eleget téve jogszabályi kötelezettségének. A kis- és középvállalkozások legalább 500 millió forint értékű beruházásai tekintetében az előírt követelmény kisvállalkozások számára minimum 5 főre vagy a minimálbér tízszeresére, középvállalkozásnál 10 főre vagy a minimálbér huszonötszörösére csökken.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás

A kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak a határidőn túli, de még az adóbevallást megelőző pénzügyi teljesítése esetén az adózó nem esik el az adókedvezménytől, hanem annak 80 százalékára jogosulttá válik. Ha a kiegészítő és a pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózónak nem kell külön bejelentést tennie az adóhatóság felé, hanem a kifizetések tényét a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában jelenti be az állami adóhatóság részére.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

Figyelemmel Magyarország uniós kötelezettségeire, a javaslat alapján lehetőség nyílik társasági adókedvezmény igénybevételére energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén.

Elszámolható költségnek minősül

a) az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak,

b) egyéb esetben az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségeként merül fel, és amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség legfeljebb 30 százaléka (de legfeljebb jelenértéken 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg) lehet, amely mértéket kisvállalkozások 20, középvállalkozások 10 százalékponttal tovább növelhetnek.

Az általános, illetve a közösségi jogból eredő igénybevételi feltételeken felül a jogszabály előírja, hogy az adózónak az adókedvezmény igénybevételekor rendelkeznie kell egy olyan igazolással, amely alátámasztja, hogy a megvalósított beruházás energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. Az említett igazolás kiállításának szabályairól külön jogszabály fog rendelkezni.

A kötelező üzemeltetési időszak legalább 5 év, az adókedvezmény igénybevételére pedig a jogszabályi feltételek teljesülése esetén főszabály szerint a beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő öt adóévben van lehetőség.

A javaslat rögzíti, hogy ugyanazon beruházás tekintetében az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye és a fejlesztési adókedvezmény együttesen nem alkalmazható, következésképpen nincs lehetőség a Tao. törvény 22/B. §-a szerinti bejelentés/kérelem benyújtására, továbbá a két kedvezmény együttes igénybevételére. A két kedvezmény tehát kizárja egymást.

A kedvezményhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés alapján a kedvezmény kizárólag a szabályozás hatálybalépését (2017. január 1-jét) követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások tekintetében és kizárólag a megkezdést követően felmerült elszámolható költségek vonatkozásában vehető igénybe.

 

Vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatás adókedvezménye

A javaslat szerint az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka. A javaslat szerint az adózónál az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek. A javaslat kimondja, hogy élőzenei szolgáltatás adókedvezménye az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

---