Adóelkerülés: indulnak az akciótervek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az akciótervet néhány nap múlva véglegesítik egy G20-as találkozón – hívja föl a figyelmet lapunkhoz is eljuttatott közleményében a Deloitte.


 2013-ban jelent meg az OECD első jelentése a BEPS-szel (Base Erosion and Profit Shifting), vagyis az adóalap mesterséges eszközökkel történő erodálásának, illetve a nyereség másik államba történő áthelyezésének jelenségével kapcsolatban. A jelentés elkészítésére és a vállalatok adóelkerülését visszaszorító akcióterv elkészítésére a G20 kérte fel a nemzetközi gazdasági szervezetet. A Deloitte annak kapcsán tekinti át a BEPS-szel kapcsolatos jelenlegi helyzetet, hogy a 15 cselekvési területet meghatározó akciótervet 2015. október 8-án véglegesítik egy G20-as találkozón.

A 2008-2009-es gazdasági válság változást hozott azzal, hogy sok bankot és pénzintézetet fel kellett tőkésíteni, ami az egyes államok költségvetésére számos esetben súlyos következményekkel járt. Amellett azonban, hogy a költségvetési deficittel küzdő államok értelemszerűen érzékenyebbekké váltak az adóbevételekre, 2010-11-ben elindult egy új tendencia a nemzetközi adózásban, melyet korábban nem tapasztaltak a szakértők. Az államok részéről a költségvetési deficit nyomása tette érthetővé az adóbevételekre történő fokozott odafigyelést, a cégek részéről pedig az egyre intenzívebb közfigyelem, amely egyes cégek kiszivárgott adóelkerülése felett akár az üzleti eredményeket negatívan befolyásoló hangossággal tört pálcát.

„Sok adózó részére kellemetlenné, sőt üzletileg károssá vált az a tény, hogy egy kongresszusi vizsgálóbizottság vagy a sajtó kideríti, milyen eltérések vannak az eredményeik és az adókulcsaik között, például amikor egy amerikai multinacionális cég a 30%-ot meghaladó társasági adója mellett 8-9%-os adókulcsot alkalmazott. Az egyik legjobb példa a Starbucks angliai esete, amikor a társadalmi nyomás miatt több adót fizetett be annál, mint amennyit a könyvelése alapján kellett volna” – világított rá a Responsible Tax, azaz a felelősségteljesebb adózás kialakulására Dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője.

Az amerikai tulajdonú nemzetközi kávézólánc 2013-ban került erős társadalmi-kritikai össztűzbe Angliában, ahol addigi működése alatt több mint 3 milliárd fontos bevételt szerzett, de a hatóságok arról értesültek, hogy a vállalat mindössze 8,5 millió fontnyi társasági adót fizetett az első angliai kávézó megnyitása óta. Ezt a Starbucks azzal magyarázta, hogy magas költségei miatt a vállalkozás nem tudott profitot termelni az Egyesült Királyságban. Törvényt nem sértett a kávézólánc, azonban az angol adótörvényeket kijátszó könyvelési gyakorlata miatt igen erős negatív PR-t kapott. A Starbucks úgy tudta törvényes keretek között megúszni fizetési kötelezettségét, hogy a szigetországban szerzett profitját adóparadicsomokba menekítette. A vállalat vezetősége a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatása után és a hangos vásárlói elégedetlenség hatására úgy döntött, könyvelt eredményétől függetlenül 20 millió fontnyi adót fizet be, de még ezzel sem sikerült teljesen kiküszöbölnie a márka megítélésén esett csorbát.

Jól látszik tehát, hogy a BEPS 2012-es G20-as kezdeményezése, melynek alapján az OECD az elmúlt 10-15 év egyik legrelevánsabb intézkedéséhez látott hozzá, nem csupán az állami árbevételek miatt aggódó politika, hanem a válság hatására megváltozott szemléletű társadalom új elvárásaival is találkozik. A kezdeményezés célja olyan adózási instrumentumok kidolgozása, melyek biztosítják a jövedelem adózását a „kettős nem-adózáshoz” vezető helyzetekben, illetve olyan mechanizmus kifejlesztése, amely korai szakaszban felismeri az agresszív adótervezési technikákat.

„Arról van szó, hogy az OECD politikai indíttatásra és a téma iránti élénk társadalmi érdeklődés mellett jogi keretrendszert dolgoz ki az ellen, hogy multinacionális cégek, kihasználva a jelenlegi nemzetközi adózási rendszert, a kettős adóztatási egyezmények rendszerét, a transzferárazás rendszerét és az offshore struktúrákat, kevesebb adót fizetnek, mint amennyit az egyes államok kasszája elvárna tőlük. Fontos kiemelni, hogy a jogszabályok betartása a szóban forgó cégek számára nem kérdés, ezért az OECD olyan keretrendszert dolgoz ki, amelynek maga után kell vonnia az egyes államok helyi jogi szabályozásainak és az államok közötti egyezmények módosítását. Jogászként a legérdekesebb az, hogy az OECD javaslatai között van egy kezdeményezés arra, hogy egy nemzetközi szerződéssel az összes hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt megváltoztassák annak érdekében, hogy ne kelljen egyenként újratárgyalni őket. Ennek jelentőségét akkor mérhetjük fel igazán, ha arra gondolunk, hogy csak Magyarországnak nyolcvan ilyen egyezménye van” – foglalta össze Dr. Kövesdy Attila.

Az elmúlt két évben az OECD meghatározta azt a 15 területet, ahol tagállami jogalkotást javasol, megvitatásukba bevonta a nem OECD tagállamokat is és a vállalati szféra érdekképviseleteit. Abban a várható esetben, ha az október 8-i G20-as találkozón véglegesítik és elfogadják az akcióterveket, elkezdődhet azok megvalósítása.
 

Az OECD az alábbi 15 területen javasol változtatásokat:

  • Digitális gazdaság kihívásai
  • Hibrid megállapodások
  • Ellenőrzött külföldi társaságok
  • Káros kamatlevonás és különböző pénzügyi kifizetések
  • Káros adótervezési rezsimek feltérképezése
  • Egyezményekkel való visszaélések
  • A telephely státusz elkerülését célzó tevékenységek
  • Az immateriális javak transzferárazási aspektusai
  • Kockázat és tőke transzferár-aspektusai
  • Egyéb magas kockázatú tranzakciók transzferár-aspektusai
  • Új adatgyűjtési igények és módszerek kifejlesztése
  • Kötelező közzétételi szabályok
  • Transzferár dokumentáció és országok közti bejelentés
  • Egyeztetési megoldások
  • Nemzetközi instrumentumok

Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.