Listát kezd vezetni a NAV a játékfüggőkről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Október 1-jétől hatályos a szerencsejáték-törvény módosítása.


Október 1-jén hatályba lépnek az online kaszinójáték szervezésére vonatkozó szabályok, amelyek szerint online kaszinójátékot csak Magyarországon lévő játékkaszinó üzemeltetési koncessziójának jogosultja szervezhet, az adóhatóságnak játékosvédelmi nyilvántartást kell vezetnie, a játékszervező pedig köteles biztosítani, hogy a játékosok önkorlátozó intézkedéseket tehessenek.

A parlament július 6-án fogadta el a szerencsejáték-törvény módosítását. A jogszabály szerint  távszerencsejátékot, azaz online sportfogadást – a lóversenyfogadás kivételével – kizárólag a Szerencsejáték Zrt. szervezhet, a lóversenynél pedig kizárólag a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. 

Az ezektől elkülönülő online kaszinójátékot csak a Magyarországon lévő játékkaszinó üzemeltetési koncessziójának jogosultja szervezhet a kaszinójáték-szervezésre létrehozott koncessziós társaságon keresztül.

Online kaszinóra a hagyományos játékkaszinó-engedély időtartamára adható ki engedély, ami legfeljebb 10 éves lehetőséget jelent, és ezért nem kell külön – a kaszinójáték-szervezésért járó koncessziós díjon felül fizetni.

Online kaszinójátékot kizárólag magyarországi IP-címről kapcsolódó játékosnak lehet hozzáférhetővé tenni. A játékszervezőnek gondoskodnia kell az IP-címek törvényi megfelelőségének folyamatos ellenőrzéséről. Az online kaszinójáték szervezésére szolgáló szervert EGT-államban (Európai Gazdasági Térség) kell elhelyezni. A szervezőnek folyamatosan biztosítania kell az állami adóhatóság részére a távoli hozzáférés lehetőségét a szerverhez.

A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy az állami adóhatóság játékosvédelmi nyilvántartást vezet az önkorlátozó, önkizáró intézkedés alá vett játékosokról, valamint a szerencsejátéktól eltiltottakról. A nyilvántartásba csak a szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be. A játékszervező köteles biztosítani a játékosnak önkorlátozó intézkedések igénybevételének lehetőségét, így például a tétként megtehető összeg maximumának meghatározását, a veszteség maximalizálhatóságát és az önkizárást. 

A szerencsejáték-reklámokra és a tiltott szerencsejáték tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatóság jelentős, a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább egymillió forintos bírságot szab ki. A bírságot a reklámozóval, a reklám közzétevőjével, a reklámszolgáltatóval és a reklámban szereplővel szemben egyetemlegesen kell megállapítani. Ha a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő nem állapítható meg, a bírságot a hatóság kizárólag a reklám közzétevőjével szemben szabja ki.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.