Adóelkerülés: nagy változások jönnek a hazai cégeknek

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. szeptember 20.
Címkék: , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos, a hazai vállalkozásokat is jelentős mértékben érintő módosítást tartalmaz az eddigi gyakorlathoz képest az Európai Bizottság által elfogadott Adókikerülés Elleni Direktíva (ATAD). Várhatóan a legjelentősebb változást a kamatlevonhatósági szabályok módosulása okozza, az új alapokra helyezett szabályozást ez év végéig kell átültetniük a tagországoknak a nemzeti jogba. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol elmaradt a körültekintő felkészülés és a széleskörű társadalmi egyeztetés, ott komoly bizonytalansággal járt az új szabályozás bevezetése.

Az Európai Bizottság által 2016-ban kidolgozott Adókikerülés Elleni Direktíva („ATAD” vagy „Direktíva”) nemzeti jogba való átültetésének határideje idén december 31-én jár le. A Direktíva számos, a hazai vállalatokat is jelentősen érintő módosítást tartalmaz, többek között a kamatlevonhatósági szabályok vonatkozásában is. Az ATAD által javasolt kamatlevonhatósági korlát az EBITDA-hoz, azaz az adók, valamint kamatként és értékcsökkenési leírásként elszámolt ráfordítások előtti eredményhez köti az adózási szempontból levonható kamat mértékét. Fontos kiemelni, hogy az ATAD a pénzügyi intézményeknek fizetett kamat kapcsán elszámolt ráfordítást is bevonja a korlátozások körébe.

Amennyiben az ATAD szabályait változatlan formában ültetik át a nemzeti jogba, a magyar társaságok 2019. január 1-től csak EBITDA-juk 30 százalékáig érvényesíthetik adózási szempontból az egyébként elszámolt kamatráfordításokat. Erre tekintettel az új szabályok egy merőben új megközelítést hoznak majd, és vélhetően számos gyakorlati kérdést fognak felvetni a hatálybalépést követő időszakban.

„Jó hír lehet a hazai vállalatok számára, hogy az ATAD számos mentességi jogcímet, illetve kedvezményt tartalmaz; viszont ezek csak opcionálisak a tagországokra nézve, azaz a tagállamok kezében a döntés, hogy implementálják-e ezeket vagy sem. Ilyen mentesség például, hogy a cégek az EBITDA mértékétől függetlenül adózási szempontból 3 millió euró összegig érvényesíthetik a kamatköltségeiket vagy mentesíthetik a tagországok azokat a kamatokat, amelyek 2016. június 17. előtti kölcsönszerződésekhez kapcsolódnak. Emellett a tagországok rendelkezhetnek úgy is, hogy pénzügyi vállalkozásokra nem vonatkozik a kamatlevonhatósági korlát” – mutatott rá Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.

A nemzeti jogba átültetett EBITDA korláttal kapcsolatos tapasztalatokról a Deloitte számos külföldi társirodája nyújtott információt a társaság hazai leányvállalata számára. Ezekből kiderült, hogy:

– Lengyelország hiába implementálta az új szabályokat 2018 elején, a cégeknek nagyon kevés idejük volt a felkészülésre, ami sok bizonytalanságot eredményezett és értelmezési kérdést vetett fel. Ezeket az adózók feltételes adómegállapítási kérelmekkel igyekeznek csökkenteni.

– Az Egyesült Királyságban már évekkel ezelőtt elkezdődött az a konzultáció, amelynek hatására a cégek körében szinte minimálisra csökkent a szabályozás bevezetése kapcsán felmerülő kérdések száma.

– Franciaországban szintén szükséges volt a kamatlevonhatósági korlát módosítása. A francia Pénzügyminisztérium egyeztetést kezdeményezett a decemberi adócsomag kidolgozásához – lehetőséget teremtve az adózóknak a felkészülésre.

– A görög szakértők arról számoltak be, hogy habár hivatalosan az új EBITDA szabály nem került ratifikálásra, de az általuk már korábban alkalmazott EBITDA szabály kisebb fejfájást jelent a görög cégek számára, mint az ATAD általános adóelkerülési szabálya, amely alapján az ügyleteket formai megfelelőségük helyett azok célja alapján szükséges adózási szempontból elbírálni.

„Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol körültekintő felkészülés és társadalmi egyeztetés előzte meg az átállást, az adózóknak lényegesen kevesebb bizonytalansággal kellett szembenézniük. Ezekből a beszámolókból is látszik, hogy érdemes követni az ATAD hazai bevezetésével kapcsolatos friss híreket, ugyanis az új szabályok bejelentése esetén a magyar adózók számára az elkövetkező időszak nagy eséllyel az új szabályokhoz történő alkalmazkodással, és azok esetleges értelmezéséből fakadó kérdések kezelésével fog telni. Az őszi adócsomagból várhatóan megismerhető, Magyarország által választott mentességek és kedvezmények döntő fontosságúak lehetnek az egyes társaságok működésére és adózására nézve” – tette hozzá Póczak Ferenc.


Kapcsolódó cikkek:


Rendben lesz az ágazati különadó
2020. január 29.

Nem sértett uniós jogot a kiskereskedelemben alkalmazott magyar ágazati különadó – így dönt majd az Európai Unió Bírósága a Magyar Nemzet értesülése szerint.

A NAV mindenkinek készít adóbevallás-tervezetet
2020. január 28.

A NAV mindenkinek elkészíti az szja-bevallás tervezetét, akiről kifizetői, munkáltatói adattal rendelkezik: legyen munkavállaló, őstermelő, áfa fizetésére kötelezett magánszemély vagy akár egyéni vállalkozó.

Adatszolgáltatás a katásoknak 1 millió forint feletti kifizetésekről
2020. január 28.

A vállalkozások nagy része ezzel kapcsolatban annyit tud, hogy nem jó átlépni az 1 millió forintos értékhatárt, mert a NAV felfigyelhet rájuk; azt már kevésbé látják át, hogy egyáltalán kiknek kell adatot szolgáltatniuk, milyen összegeket kell figyelembe venni az értékhatár szempontjából, és mi is a menete az adatszolgáltatásnak. Cikkünkben összefoglaljuk a gyakorlati tudnivalókat.