Adóinformációk: Magyarország is beszáll


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A múlt héten 50 másik országgal együtt Magyarország is aláírta azt a nemzetközi adóügyi információcseréről szóló megállapodást, amely alapján a csatlakozó államok már 2017-től automatikusan továbbíthatják egymás felé az adózási szempontból lényeges bankszámla adatokat. Ez kiterjed többek között a számla tulajdonosára és egyenlegére, és adott esetben arra is, hogy ki a számla mögött ténylegesen álló magánszemély. Azok is láthatóvá válnak majd így az adóhatóság számára, akik eddig különleges struktúrák révén rejtették el jövedelmeiket. Már az adóparadicsomok sem nyújtanak menedéket, mert az egyezményt több adóparadicsom, így a Kajmán-szigetek, Barbados, Gibraltár, Seychelles és a Brit Virgin szigetek is aláírták.


A megállapodást 2014. október 29-én Berlinben, az OECD Átláthatóságról és Adóügyi Információcseréről szóló Globális Fórum rendezvényén írták alá. A nem titkolt cél az, hogy az automatikus információcsere globális biztosításával hatékonyan tudjanak fellépni az állami költségvetéseket súlyosan károsító adócsalással és az adóelkerüléssel szemben.

„A Berlinben aláírt megállapodás jelentősége, hogy automatikussá teszi a banki számlainformációk adóhatóságok közötti cseréjét. Míg a banktitokra hivatkozva korábban sokszor tagadták meg ezek átadását, az egyezmény értelmében a számlavezető intézményeknek jelentéstételi kötelezettsége lesz saját országuk adóhatósága felé. Az adóhatóságok az így beérkezett információkat minden évben automatikusan továbbítják majd a partnerállamok felé, amivel nagyon erős fegyvert biztosítanak a nemzeti adóhatóságok ellenőrzési tevékenységéhez” – mondta el Békés Balázs, a Ryan globális adótanácsadó cég regionális vezetője.

A megállapodás szerint – az aláíró államok kötelezettségvállalásai függvényében – először 2017-ben valósulna meg az automatikus információcsere. Magyarország az úgynevezett Korai Alkalmazók Csoportjához csatlakozott, vállalva, hogy az információcserét legkésőbb 2017 szeptemberéig biztosítja az újonnan nyitott bankszámlák, illetve a nagyobb értékű, már meglévő bankszámlák esetében. A további számlákról 2018-ban fog először adatokat továbbítani.

Az uniós tagállamok nagy része a Korai Alkalmazók Csoportjához csatlakozott, ideértve Ciprust, Máltát és Luxemburgot is. Emellett számos EU-n kívüli ország és több egzotikus adóparadicsom is vállalja a korai információcserét. Más országok, mint Ausztria, Svájc, Szingapúr és Hong Kong „csak” 2018-től vállalják a megállapodás alkalmazását. Mivel az információátadás többnyire kölcsönös, a magyar adóhatóság nemcsak adatokat továbbít, hanem információt is fog kapni az érintett országok adóhatóságaitól.

„A megállapodás 2017-es és 2018-as bevezetése nem jelenti azt, hogy az adóhatóság ezt megelőzően nem szerezhet a külföldi bankszámlákra vonatkozó adózói információt. Egyrészt, bizonyos területeken már ma is működik hasonló automatikus információcsere, másrészt, több ország is jelezte, hogy kétoldalú kapcsolataiban már korábban elindítaná az automatikus adatszolgáltatást. Az egyezmény végrehajtásához szükséges technikai feltételek megteremtésével pedig már az egyezmény hatályba lépése előtt el fognak hárulni a fizikai akadályok, amellyel hatékonyabbá válhat az adóhatóságok közötti nemzetközi együttműködés.” – hívta fel a figyelmet Dr. Békés Balázs.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.