Adók módjára hajthatók be a helyszíni bírságok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szabálysértési törvény módosítása 2008. január 1-től megemeli a helyszíni bírság értékhatárát, és adók módjára behajthatóvá teszi azt.

A törvénymódosítás megemeli a helyszíni bírság alsó és felső határát, amelyre azért van szükség, mert a jelenlegi piaci, gazdasági viszonyok között irreálisan alacsony összegben van megállapítva. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a helyszínen 500 forinttól 10.000 forintig terjedő szabálysértési bírság szabható ki.

2008. január 1-jétől a helyszíni bírság összege 3000 Ft-tól 20.000 Ft-ig terjedhet majd. A bírság kiszabására jogosultak (rendőrség, határőrség, vám- és pénzügyőrség, természetvédelmi őr, közterületfelügyelő) elsősorban a kisebb fokú szabálysértéseknél alkalmaznak helyszíni bírságot, pontosan azért, mert még a maximum tízezer forint sincs arányban a szabályszegéssel. A felső határ emelkedésével a súlyosabb cselekményeknél is lehetőség lesz a helyszínen rendezni a szankciót, ezzel a szabálysértési hatóságok nagyfokú leterheltsége is csökken. A helyszíni bírság tudomásul vételével ugyanis az állampolgár lemond alkotmányos jogorvoslati jogáról.

A tudomásul vett, de be nem fizetett helyszíni bírság pedig adók módjára behajtható lesz. Ezért a jogszabály módosítja az adózás rendjéről szóló törvényt is, és 5000 forintról 3000 forintra szállítja le az adók módjára behajtható tartozások összegét. Ráadásul a végrehajtási költség is a szabálysértőt terheli majd, ami akár 7000 forint felett is lehet.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.

2024. június 26.

Ismételt adóellenőrzés

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.